K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

42. r�sz	Anna	2012.02.14. 21:05
4 h�nappal k�s�bb �lmosan kezdtem tapogat�zni, �m szok�s szerint hi�ba. Kriszti�n fel�n nem tal�ltam senkit. A p�rn�j�n viszont felfigyeltem egy f�lbe hajtott lapra. „Ne haragudj, kir�lyl�ny. Orsi h�vott, musz�j volt mennem. Este rem�lem, tal�lkozunk. Szeretlek: K.” – olvastam szavait. Kusza bet�it l�tva mosoly k�szott arcomra. Fels�hajtottam, ideje elindulni az irod�ba. Mivel semmif�le �ll�saj�nlatot nem kaptam, ez�rt Kriszti�nnak t�madt egy olyan �tlete, hogy nyissam meg a saj�t rendezv�nyszervez� irod�mat. Nekem is tetszett ez a dolog, ez�rt belev�gtam. Szerencs�re hamar j� h�rre tett szert a c�g, sok visszat�r� �s �j kliensem is volt. Ledobtam magamr�l a takar�t, kipattantam az �gyb�l, hatalmasat ny�jt�zkodtam. Megmosakodtam, megf�s�lk�dtem, feldobtam egy laza, de eleg�ns sminket. Mivel egy viszonylag fontos megbesz�l�sre k�sz�ltem nem tudtam mit vegyek fel, tan�cstalanul �lldog�ltam a szekr�nyem el�tt. V�g�l egy eleg�ns fekete szoknya �s egy halv�nyk�k ing mellett d�nt�ttem. Ny�r v�ge volt, de tombolt a h�s�g odakint. Be�gyaztam, kicsit rendet raktam. Elpakoltam a sz�ks�ges iratokat a t�sk�mba. Mik�zben az �jjeliszekr�nyen rendeztem el a dolgokat r�pillantottam a v�z�ra.  Nyolc sz�l feh�rr�zsa �llt benne, melyeket k�l�n�s gonddal, �vatosan megsz�r�tgattam az id�k sor�n. Mindet Kriszti�nt�l kaptam �s mindegyiknek nagyon, de nagyon �r�ltem. M�g most is mosolyt var�zsol az arcomra, ha megl�ttam. Sok eml�ket hozott el� bel�lem a l�tv�nyuk.  Mostan�ban szerencs�re kevesebbet veszeksz�nk Kriszti�nnal, pr�b�ljuk norm�lis hangnemben megbesz�lni a probl�m�inkat. Az is nagyon sokat seg�tett, hogy sokat tudtunk egy�tt lenni. M�r-m�r olyan, mintha hozz�m k�lt�z�tt volna. Persze most is hazaj�r, de az ideje nagy r�sz�t n�lam t�lti, sz�pen lassan a dolgait is �thordta hozz�m. Ennek t�bb oka is volt, az egyik az, hogy �gy gyakrabban l�ttuk egym�st �s meghittebb lett a kapcsolatunk, a m�sik pedig, hogy az �j fot�st�di�ja k�zel volt a lak�somhoz. De nem csak a lak�st�l nem volt messze, hanem az irod�m is csak p�r h�znyival volt arr�bb. Gyakran ugrott be hozz�m, amikor �pp nem volt dolga. Mikor m�r �gy l�ttam, hogy siker�lt rendet var�zsolnom elindultam dolgozni. Siker�lt dug�ba keverednem. Szerencse, hogy �n nem kapom �gy fel ilyenkor a vizet, mint Kriszti�n. El�ttem volt a k�p, ahogy m�rgesen szitkoz�dik, mintha att�l el�bb oda �rne az adott helyre. Sz�p lassan be�rtem az irod�ba. Ez is az egy volt a saj�t iroda el�nyei k�z�l, nem volt f�n�k�m, aki sz�mon k�rte rajtam a k�s�st. - J� reggelt! – k�sz�ntem az irod�ba l�pve az asszisztensemnek, Heninek. Heni egy nagyon lelkes kezd� volt, de be kellett vallanom nagyon �gyes volt, akadt tehets�ge a szakm�hoz. Le�ltem az asztalom m�g�.  A rengeteg pap�rnak m�r a l�tv�ny�t�l is megf�jdult a fejem, de nincs m�s h�tra, ez is hozz�tartozik. Neki is kezdtem a munk�nak, g�peltem, dolgoztam, mint egy robot. Arra eszm�ltem fel, hogy Heni hozz�m sz�l. - Elmegyek eb�delni, rendben? - Persze, nem kell sietned, r��rsz, eb�delj meg nyugodtan. Ma �gysincs semmi k�l�nleges feladatom a sz�modra, sz�val kapsz 2 �ra szabadid�t, rendben? - H�, nagyon sz�pen k�sz�n�m, rendes vagy. �gyis el kell mennem a hivatalba – mosolygott. – H�t akkor, szia – k�sz�nt el. Pr�b�ltam kedves, enged�keny f�n�k lenni, de csak annyira, hogy az�rt maradjon tekint�lyem is. Szerencs�re Henivel j�l kij�tt�nk. A hatalmas pap�rhegyet siker�lt elt�ntetnem. El�gg� elf�radtam, h�trad�ltem a sz�kben �s behunytam a szemem. Kopogtattak az ajt�n. - Szabad – feleltem �s �rdekl�dve figyeltem ki l�p be az ajt�n. - Szia kincsem – �dv�z�lt Kriszti�n. Fel�lltam �s odas�t�ltam hozz� �s meg�leltem. - Hogy telik a napod? – �rdekl�dtem. - Lehetne jobb is – s�hajtott. - Mi�rt, mi van? - Semmi, csak a modell, akit fot�zok egy primadonna. Azt hiszi mag�r�l, hogy � minimum egy Kate Moss. Elv�rja, hogy szt�rk�nt b�njak vele, viszont egy csepp profizmus sem szorult bel�. M�g v�letlen�l sem k�veti az instrukci�imat. Te sokkal jobb volt�l – k�sz�tett r�lam is egy fot�sorozatot, illetve r�lunk, mert �t is bevontam a p�zol�sban. – De nem is ez a l�nyeg, hanem, hogy elmehetn�nk eb�delni, ha nincs dolgod. - Most �pp r��rek, sz�val mehet�nk – fogtam a t�sk�m, bez�rtam az irod�t. A k�zeli �tterembe s�t�ltunk, ami a t�rzshely�nk lett mostan�ban. Le�lt�nk az egyik nyugisabb asztaln�l. Nem kellett sokat v�rni a pinc�rre. Tov�bb…

41. fejezet	Anna	2011.12.03. 16:59
Reggel kor�n fel�bredtem. Kriszti�n m�g a p�rn�ba f�rta a fej�t �s �gy aludt. Olyan aranyos volt. Halkan, �vatosan kimentem a konyh�ba. Lef�ztem egy adag k�v�t. Zita �pp akkor kelt fel, indulnia kellett a suliba. A szob�j�b�l kisz�r�d�tt Tomika horkol�sa. Meglepetten konstat�lta, hogy m�r �bren vagyok. - J� reggelt! H�t, te? – �rdekl�d�tt mik�zben t�lt�tt mag�nak egy cs�sze k�v�t. - Tegnap kor�n lefek�dtem aludni �s mostanra kialudtam magam. Le�ltem a Zit�val szemben l�v� sz�kre, a kedvenc b�gr�m k�s�ret�ben. - Kib�k�ltetek Kriszti�nnal. - Igen, r�j�ttem, hogy ez az eg�sz vele j�r. El kell fogadnom ezt a fajta �letm�dot, ha vele akarok lenni. M�rpedig �n vele k�pzelem el a j�v�m. M�r amennyire ezt ennyi id� ut�n el lehet mondani. - �r�l�k nektek. Olyan sz�pek vagytok egy�tt. - Tam�ssal minden rendben? – tudtam, hogy Zita is nehezen viseli ezt az eg�sz id�hi�ny dolgot. - Persze. Amikor csak teheti, velem van, de n�ha nevets�gesen kev�snek t�nik az az id�. - Hidd el meg�rtem – s�hajtottam nagyot. – Neki kell l�tnom munk�t keresni – v�ltottam hirtelen t�m�t. Nem akartam fel�lni az �sszes tartal�kunkat. - Arra gondoltam, hogy �n is kereshetn�k valami h�tv�gi di�kmel�t magamnak – vetette fel az �tletet. - Dehogyis! Nincs r� sz�ks�g, megoldottam eddig is, most is menni fog – mosolyogtam r� b�ztat�an. – Am�gy is, akkor m�g kevesebb id�t�k lenne egym�sra Tomival. Ha Kriszti�n fel�bred, �tolvasunk p�r �js�got, biztos tal�lunk valami nekem val� �ll�st. - De, ha kell, sz�vesen seg�tek. Viszont indulnom kell, mert le fogom k�sni a buszt – kapta fel a kab�tj�t. – Este tal�lkozunk. Szia!  – nyomott puszit az arcomra. Hallottam, ahogy csuk�dik a bej�rati ajt�. Mivel semmif�le h�zimunka nem v�rt elv�gz�sre ez�rt �gy d�nt�ttem, hogy bemegyek Kriszti�nhoz. � m�g mindig �desdeden szuny�k�lt.  Lassan v�gigh�ztam a mutat�ujjam a v�ll�t�l eg�szen a kez�ig. Hirtelen fogta meg a kezem, a sz�vem kihagyott p�r �temet. - J� reggelt, kir�lyl�ny – k�sz�nt�tt f�radt mosollyal. – Megijesztettelek? – az arcomon val�sz�n�leg t�nyleg a f�lelem t�kr�z�d�tt. - Picit – vallottam be sz�gyenl�sen. - J�v�teszem – huncutkodott. Fel�m g�rd�lt �s cs�kolgatni kezdett. - Nem tudod, viszont �n bossz�t �llok rajtad – nevettem, ford�tottam a helyzet�nk�n, hogy �n ker�ljek fel�lre.  Simogatni kezdtem a mellkas�t, egyre lejjebb kalandoztam a kezeimmel. Hallottam, ahogy felgyorsul a l�gz�s, el�gedett mosollyal nyugt�ztam. Ujjaim az oldal�ra cs�sztak �s hirtelen elkezdtem csikizni. - Ne… k�rlek, Dorka… hagyd abba. Tudod… hogy… nem… b�rom – a r�h�g�st�l elcsuklott a hangja. V�g�l megkegyelmeztem rajta. – Gonosz vagy. - Azt hitted, hogy…? – nem fejeztem be a mondatot. Kriszti�n szem�ben valami olyan f�ny csillogott, amib�l tudtam, hogy az el�bbi akci�mat nem �szom meg sz�razon.  Fel�m g�rd�lt �s sunyin kezdett mosolyogni. – Nem b�rod, ha nem a te kezedben van az ir�ny�t�s, igaz? – cukkoltam. - Elv�gre f�rfib�l vagyok.  B�r a sok matyihusz�r ezt vitatn�. Na de most, csitt – helyezte mutat�ujj�t a sz�mra, csendre intve ezzel. Cs�kolgatni kezdett. Ahol ajka hozz�m �rt a b�r�m szinte �gni kezdett. A sz�vem olyan hevesen kezdett verni, hogy szinte kiszakadt a mellkasomb�l. �reztem, ahogy ujjai v�gigsz�ntanak az oldalamon. - Kriszti�n… ez nem fair… - sikongattam, amikor elkezdett csikizni. Kisfi�san nevetett mik�zben n�zte, ahogy a csapkodok. – Annyira gyerekes vagy – l�ktem meg viccesen. Alig kaptam leveg�t a sok r�h�g�st�l. Ny�lott az ajt�. Tomika l�pett be rajta. - Dorka elhiszem, hogy ez a te h�zad �s azt csin�lsz, amit akarsz, de musz�j m�r ilyen kor�n reggel? – � val�sz�n�leg f�lre �rtette a szob�b�l kisz�r�d� hangokat. Kriszti�nnal �sszen�zt�nk �s egyszerre kezdt�nk el nevetni. K�v�lr�l �n is biztos f�lre�rtettem volna a dolgot. Mindketten ki voltunk pirulva, Kriszti�n haja �ssze-vissza�llt.  – Ti nem vagytok sz�zasak – fintorodott el Tomika, de azt�n � is r�h�gni kezdett. - Mit csin�lsz ma Tam�s? – pr�b�ltam terelni a t�m�t. K�zben Kriszti�n lem�szott r�lam �s az �gy sz�l�re �lt. - Lesz egy interj�m �s azt hiszem, ennyi. Megk�rdezn�m mi a ti tervetek m�ra, de lehet, ink�bb nem akarom tudni . - H�t k�pzeld el, �js�gokat fogunk �tn�zni, hogy tal�ljunk munk�t nekem – dugtam ki r� a nyelvem. – Nem vagytok �hesek? - De – felelt�k szinte egyszerre. - Ha bund�s kenyeret csin�lok az j� lesz? – mivel mindkett�j�knek megfelelt, ez�rt kimentem a konyh�ba �s neki�lltam „f�zni”. �pp forgattam a toj�sba a kenyereket, amikor Kriszti�n �t�lelt h�tulr�l. �reztem a parf�mj�nek jellegzetes illat�t. – Felt�tlen�l h�tr�ltatnod kell mindig, igaz? – mosolyodtam el. - Seg�teni j�ttem – suttogta, de k�zben a v�llamat kezdte puszilgatni.  - Kriszti�n, ne most – b�ktem a fejemmel a szoba fele, Tomik�ra utalva. – Szeg�ny m�g a v�g�n �hen hal. - Csak egy icike-picike cs�kot k�rek – n�zett r�m azzal a tekintet�vel, amit�l m�g a t�rdem is megremegett. Megfordultam, �t�leltem a v�ll�t �s ajkaimat az �v�ihez tapasztottam. �reztem, hogy kezd eluralkodni rajta a szenved�ly, ez�rt megszak�tottam a cs�kot. – Csak ennyi? – hajtotta le a fej�t b�natosan, ha nem ismern�m el is hinn�m, hogy szomor�, de tudtam, hogy p�r m�sodpercen bel�l nevetve n�z fel r�m. Gyan�m be is igazol�dott. Gyorsan befejeztem a reggelit, mindent felpakoltam egy t�lc�ra �s Kriszti�nnal az oldalamon bevittem a szob�ba. A fi�k pillanatok alatt befalt�k az �sszeset nekem pedig j�l esett, hogy �zlik nekik. Tov�bb…

40. fejezet	Anna	2011.10.29. 14:57
Hi�ba pr�b�ltam, nem tudtam elaludni. Kriszti�n sz�tlanul fek�dt mellettem. H�ttal voltam neki, ez�rt nem l�ttam, hogy mit csin�l. Hirtelen �tlett�l vez�relve kipattantam az �gyb�l �s a szekr�nyhez mentem. El�szedtem az edz�ruh�mat �s a fut�cip�met. Hossz� keres�s ut�n el�ker�lt az a telefontart� is, amit direkt fut�shoz vettem, mert fel lehet csatolni a karomra �s nem zavar fut�s k�zben. - Hova k�sz�lsz? – k�rdezte hossz� hallgat�s ut�n Kriszti�n, mikor l�tta, hogy �t�lt�z�m. - Elmegyek futni, ki kell szell�ztetnem a fejem – feleltem kicsivel nyugodtabb hangnemben. - Rendben. Vigy�zz magadra – az utols� mondat k�r�snek hangzott. Elvettem a telefonomat az �jjeliszekr�nyr�l. Bekopogtam Zit�hoz. - Ha megk�rlek, bez�rod az ajt�t? Elmegyek futni �s nem akarok kulcsot vinni – magyar�ztam. - Persze – Tomika �pp a g�p el�tt �lt, � pedig k�nyvet olvasott. - Minden rendben? Kib�k�ltetek? – �rdekl�d�tt mikor m�r kinn �lltunk az ajt�ban. - Ez nem olyan egyszer�, gondolkoznom kell. Id�re van sz�ks�gem, ez�rt is megyek el most kicsit. - Megoldj�tok ezt is – b�ztatott. - Rem�lem – s�hajtottam nagyot. Ak�r mennyire is haragszom r�, ann�l m�g milli�szor jobban szeretem. – Majd becsengetek, ha megj�ttem. Szia - Szia – k�sz�nt el, majd becsukta az ajt�t. �n szinte azon nyomban t�rcs�ztam. Mire azonban felvette, m�r le�rtem az utc�ra. - Dorka, hali – sz�lt bele Peti boldogan. - Szia! Ut�lom magam, ami�rt mindig t�ged nyaggatlak a probl�m�immal, de te vagy az egyetlen bar�tom. Biztos eleged van bel�lem. - Dehogyis. S�t, �r�l�k, hogy hozz�m fordulsz. Mi a baj? - El tudsz j�nni a parkba futni egyet? K�zben elmes�lem. - Persze, nincs dolgom. Indulok is, negyed �ra �s ott vagyok – im�dtam �t. Mindig sz�m�thattam r�. Els�t�ltam h�t a szok�sos tal�lkoz�hely�nkre �s ott v�rtam r�. Val�ban m�g le sem telt a negyed�ra m�ris ott volt. – Szia! Mi a baj? – �rdekl�d�tt. Tov�bb…

39. fejezet	Anna	2011.10.02. 18:06
Eg�sz �jjel r�m�lmok gy�t�rtek. Reggel, amikor �t akartam �lelni Kriszti�nt, nem tal�ltam, hi�ba tapogattam a kezeimmel. R�snyire nyitottam a szememet �s megbizonyosodtam r�la, hogy t�nyleg nincs ott. Nagyot ny�jt�ztam, majd kikeltem az �gyb�l.  Amint kil�ptem a szoba ajtaj�n meg�reztem a konyh�b�l �rad� illatokat. Mivel h�tv�g�n Tomik��k biztos nem kelnek fel ilyenkor, ez�rt csak Kriszti�n tev�kenykedhet.  �ppen a t�zhelyn�l �csorgott, �t�leltem h�tulr�l. A magass�gk�l�nbs�g miatt l�bujjhegyre �lltam, hogy puszit lehelhessek a nyak�ra. Ahogy ajkam csupasz b�r�hez �rt, megborzongott. Megfordult �s hossz� cs�kot v�ltottunk. - Elrontottad a meglepet�semet – tettem karba a kez�t, mint egy duzzog� �vod�s. – �gyba akartam vinni a reggelid. - Ok�, akkor tegy�nk �gy, mintha ez meg se t�rt�nt volna, rendben? Visszab�jok az �gyba. - Az �gy megfelel – enyh�lt meg. �n pedig visszakullogtam a szob�mba hatalmas vigyorral az arcomon. A vil�g legszerencs�sebb l�ny�nak �reztem magam. Itt van nekem egy csod�s f�rfi, aki im�d engem.  Bem�sztam az �gyamba �s �gy csin�ltam, mint aki alszik. R�videsen ny�lt is az ajt�. - Kicsim, kelj fel, hoztam reggelit - simogatta meg a kezemet gyeng�den. Kinyitottam a szemem, �l� helyzetbe torn�sztam magam � pedig az �lembe helyezte a t�lc�t. Volt r�ntotta, bund�s keny�r, tea, s�t valahonnan m�g egy sz�l r�zs�t is szerzett nekem. Nekil�ttam az ev�snek, Kriszti�n pedig befek�dt mell�m az �gyba. - Te nem eszel? - Nem, �n m�r ettem mik�zben neked csin�ltam – miut�n befejeztem az ev�s leraktam a t�lc�t az �gy mell�. - K�sz�n�m, m�g soha senki nem hozott nekem �gyba reggelit. Szeretlek – s�gtam a f�l�be. - �n sem k�sz�tettem senkinek sem reggelit �s f�leg nem vittem �gyba. De te igaz�n meg�rdemled, im�dlak – adott l�gy cs�kot. Mag�hoz h�zott �s �n pedig csak fek�dtem a karjaiban, mik�zben egym�s arc�t f�rk�szt�k.  A romantikus pillanatot Kriszti�n telefonj�nak a cs�rg�se szak�totta meg. Mindig ez van, amint van, egy kis id�nk egym�sra valaki keresi munka�gyben. B�ntudattal teli pillant�st vetett r�m. - Vedd fel –s�hajtottam nagyot. M�g � telefon�lt, �n fogtam a t�lc�t �s kimentem a konyh�ba elmosogatni. M�r el is t�r�lgettem, de Kriszti�n m�g mindig nem tette le. Kicsit fel is ideges�tettem magam azon, hogy neki mindig a munka az els�. - Kicsim – kezdte, de m�r l�ttam az arc�n, hogy valahova mennie kell. - Mikor indulsz? – k�rdeztem vissza szimpl�n. - F�l �ra m�lva j�n �rtem Orsi, sajt�t�j�koztat� lesz, hogy mindenki megbizonyosodhasson r�la, hogy j�l vagyok. - De hisz m�g nem vagy teljesen fel�p�lve, biztos j� �tlet ez? Am�gy is arr�l volt sz�, hogy a mai napot egy�tt t�ltj�k – nem v�laszolt, csak lehajtotta a fej�t szomor�an. Majd feln�zett, l�ttam rajta, hogy sz�lni szeretne. – Tudom, sajn�lod, �s majd bep�toljuk igaz? – k�rdeztem d�h�sen, mar� g�nnyal a hangomban. - Most mi�rt hisztizel? – l�ttam, hogy benne is kezd felmenni a pumpa. - Az�rt, mert �n b�rmit megtenn�k �rted �s meg is tettem. Feladtam a munk�m, hogy veled lehessek, mert sz�ks�ged volt r�m. F�j, hogy te ezt nem tenn�d meg �rtem ford�tott esetben. - Nem k�rtem, hogy gyere be hozz�m, a k�rh�zba – kezdett el kiab�lni. A mondanival�m m�sodik fel�t pedig semmibe vette. - Tudom, de megtettem �rted, mert nekem fontos vagy. K�r, hogy ford�tva ez nem �gy van – m�r �n is hangosabban sz�ltam a kellet�n�l. - Ugyan, mind a ketten tudjuk, hogy csak a b�ntudatod miatt volt�l ott. Legsz�vesebben �kossal hemperegt�l volna – elszakadt a c�rna, lend�tettem a kezem, ami hatalmas csattan�ssal landolt Kriszti�n arc�n. � erre megragadta a kezem. - Ez m�gis hogy k�pzelted? – �v�lt�tt, mik�zben megszor�totta a csukl�m. - ��, engedd el, norm�lis vagy? Ez f�j! - �, igen? Nekem is f�jt a pofon – ha lehet m�g er�sebben fogta a kezem. Pr�b�ltam kit�pni magam a szor�t�s�b�l �s nagy nehezen siker�lt is. Berohantam a f�rd�be �s magamra z�rtam az ajt�t. H�tamat a falnak d�nt�ttem, majd lassan lecs�sztam, m�g a fenekem a hidegk�v�n nem koppant.  Felh�ztam a t�rdem, r�hajtottam a fejem, majd zokogni kezdtem. Nem tudtam, hogy min h�ztam fel magam ennyire, de m�r b�nom, hogy ilyen szesz�lyes voltam. Sosem l�ttam m�g Kriszti�nt ilyen m�rgesnek. M�r t�nyleg nagyon, de nagyon elegem volt, abb�l, hogy sosem lehetek az els�. Egy �j album, klip egy fell�p�s vagy egy fot�z�s is fontosabb n�lam. Most, hogy nem kellene dolgoznia is tal�l valami elfoglalts�got. Elkalandoztam gondolataim tenger�n. A csukl�m pedig l�ktetett a f�jdalomt�l. Eddig tudom�st sem vettem r�la, de most hirtelen belenyilallt a f�jdalom. R�pillantottam �s meglepetten vettem tudom�sul, hogy k�k sz�nben pomp�zik. De m�gsem a fizikai f�jdalom volt a legnagyobb, hanem a lelki. Tudni, hogy ezt � tette velem. Nagy szerepem volt benne, hogy eldurranjon az agya s�t, csakis �n tehetek r�la. Viszont sose gondoltam, hogy ennyire nem tud uralkodni a d�h�n. Megr�m�ltem a gondolatt�l, hogy k�pes volt b�ntani. Hallottam, hogy az ajt� m�sik fel�n van. Kopogni kezdett. – �desem, sajn�lom. Gyere ki, besz�lj�k meg – sok�ig folytatta a gy�zk�d�sem, de �n arra se m�ltattam, hogy visszasz�ljak neki. – Mennem kell, de, k�rlek, besz�lj�k meg, ha haza�rtem. Bocs�ss meg, szeretlek – mondta �s kis id� m�lva hallottam, hogy csuk�dik a bej�rati ajt�. Mikor megbizonyosodtam r�la, hogy elment, kinyitottam az ajt�t �s elvonultam a szob�mba. El�kerestem az mp3 lej�tsz�mat, lefek�dtem az �gyba �s csak hallgattam a maxim�lis hanger�n �v�lt� zen�t. Most is, nem maradt volna itthon, hogy kib�k�lj�nk ink�bb lel�pett. Na, j� persze v�laszolhattam volna neki, de nagyon haragudtam r�. Hogy romolhat el, egy ilyen sz�pen indul� nap? �gy, hogy megint egy hisztis liba voltam. B�ntudatom volt, de att�l m�g m�rges voltam Kriszti�nra. Zita l�pett be a szob�ba, Tomik�val az oldal�n. Tov�bb…

38. fejezet	Anna	2011.09.20. 19:47
Lihegve d�ltem le a p�rn�ra. Kriszti�n �t�lelt �s mag�hoz h�zott. - F�radt vagyok – �s�tott nagyot p�r perc csend ut�n. - Aludjunk – javasoltam.  Val�ban r�vid id� m�lva mindkett�nk l�gz�se szuszog�ss� alakult.  Engem pedig ism�t szorongat� �rz�s fogadott �lmomban. Egy f�lig hom�lyba burkol�z� szob�ban voltam. F�ltem, rettegtem, de nem tudom, hogy mit�l. Hirtelen valaki h�tulr�l megragadta a v�llam �s szembe n�ztem egy j�ghideg, fenyeget� szemp�rral. - �kos, te meg mit akarsz t�lem? - H�t �gy kell fogadni egy r�gi nagy szerelmet – k�rdezte fagyosan. - Mit keresel itt? – k�rdeztem, mik�zben a gyomrom bors�nyira zsugorodott a f�lelemt�l. - T�ged – hangzott a t�m�r v�lasz. - Mi�rt? - El kell mondanom valamit neked – hajolt k�zel a f�lemhez. A pulzusom az egekbe sz�k�tt, a riadts�gt�l. A h�tamon a hideg futkosott. - M�gis mit? – tettem fel �gy a k�rd�st, hogy nem is akartam tudni a v�laszt. - Nem baleset volt – s�gta a f�lembe �rd�gi mosollyal. Hirtelen forogni kezdett velem a vil�g, a hi�ba kapkodtam a leveg�t, nem jutott oxig�n a t�d�mbe. Azt�n fel�bredtem. Nyugodts�g �nt�tt el a bels�met, amikor megpillantottam a mellettem b�k�sen szuszog� szerelmemet. �vatosan v�gig sim�tottam a csupasz kez�n. Azt�n eszembe jutott az �lom, mi van, ha t�nyleg nem baleset volt, hisz �kos megesk�d�tt r�, hogy b�ntja Kriszti�nt, ha vele maradok. Ut�na m�gis elengedett hozz�, �sszezavarodtam. Tiszta paranoi�s vagyok. Ok�, hogy �kos n�ha kisz�m�thatatlan, de nem foghatom ezt is r�, csak �gy. Egy darabig m�g fek�dtem az �gyba, de azt�n �gy d�nt�ttem ideje lenne kik�sz�l�dnom.  Pr�b�ltam �vatosan kim�szni az �gyb�l, de m�g �gy is siker�lt fel�bresztenem Kriszti�nt. - Hova m�sz, kicsim? – k�rdezte f�l�lomban. - Megn�zem, hogy �ll a vacsora – az �tel eml�t�se is el�g volt ahhoz, hogy fel�l�nk�lj�n. - Most, hogy �gy mondod, el�g �hes vagyok – szavait pedig a hasa egy hatalmas korg�ssal nyomat�kos�totta. - Akkor menj�nk enni – magam k�r� csavartam a takar�t �s elkezdtem �sszeszedni a szanasz�t sz�rt ruh�imat. Mikor a kezembe akadt a p�l�m, r�m t�rt a nevet�s. Kriszti�n �rdekl�dve �lt fel az �gyon. – Most vehetsz nekem egy �jat – mondtam nagy hahot�z�s k�zepette, mik�zben felmutattam a cafatokban �ll� fels�met. - Ezt �n csin�ltam? – k�rdezte Kriszti�n kikerekedett szemekkel. - H�t, nem is a Mikul�s – mosolyogtam m�g mindig, mik�zben egy �j topot vettem el� a szekr�nyb�l. Id�k�zben Kriszti�n is felkapkodta a ruh�it m�g�m l�pett �s �t�lelt. - Bocs�nat a fels��rt, nem sz�nd�kos volt. - Cseppet sem �rdekel, ugye tudod? De ezt az�rt t�bbsz�r ne j�tszd el, mert a v�g�n nem marad egy �p ruhadarabom se. - Hm, ezt v�g�l is nem olyan rossz elk�pzelni – mondta mik�zben apr� cs�kokat lehelt a nyakamra. - Az el�bb, m�g eszm�letlen�l �hes volt�l – vil�g�tottam r�. - Hirtelen elm�lt – felelte egy percre sem abbahagyva a puszilgat�somat. - Na, j�, v�ge van a gyereknapnak. Enned kell – vettem nagy nehezen a szigor� �nemet. - Igenis, asszonyom – v�gta mag�t hapt�kba �s tisztelgett po�nkodva. – Egy utols� cs�k? – k�rdezte azzal az ellen�llhatatlan kisfi�s, de m�gis s�rmos mosoly�val, amit im�dtam. - Legeslegutols� vacsor�ig – k�zelebb l�pett �s l�gyan megcs�kolt. K�zen fogva s�t�ltunk ki a konyh�ba. Remek illatok fogadtak. – Zita! Ti nem esztek? - Mi m�r ett�nk – j�tt a v�lasz. - Nem akartunk megv�rni titeket, �gy hallottuk elfoglaltak vagytok – kiab�lt Tomika is ki a szob�b�l. Elengedtem a f�lem mellett a megjegyz�s�t. Megvacsor�ztunk, Zita nagyon finomat f�z�tt nek�nk. Kriszti�nnak is biztos �zlett, ugyanis rengeteget megevett bel�le.  Alighogy befejezt�k a vacsor�t csengettek. �tletem nem volt, hogy ki lehet az, k�v�ncsian l�ptem az ajt�hoz. Meglep�dtem, amikor Bence �llt az ajt�ban egy l�nnyal. - Szia! Unatkoztunk otthon �s mivel m�ra nincs programom, gondoltam beugrunk megl�togatni a K�lyk�t – magyar�zta Bence. - Kicsim, hozz�d j�ttek – ki�ltottam be neki. - Hozz�m? – k�rdezett vissza �rtetlen�l. - Igen, hozz�d, megtenn�d, hogy kij�ssz a nappaliba? – k�rtem, mik�zben a t�bbieket beinvit�ltam az eml�tett helyis�gbe. - Cs�, K�ly�k – pacsizott le Bence Kriszti�nnal. Gondolom Zit��k is meghallhatt�k, hogy vend�g�nk van, ugyanis nemsok�ra �k is megjelentek az ajt�ban. - Bence, pajti – �dv�z�lte Tomika. - Most, hogy mindenki itt van, szeretn�m bemutatni nektek Bogit, a bar�tn�met – mutatott az eddig sz�gyenl�sen csendbe burkol�z�, de kedvesen mosolyg�, barna haj� l�nyra. - Sziasztok! – miut�n mindenki bemutatkozott mindenkinek, besz�lgetni kezdt�nk. Ha ez a h�rom fi� egy�tt van, abb�l hatalmas r�h�g�sek s�lnek ki, ezt hamar �szrevett�k. �r�kig besz�lgett�nk, a v�g�n m�r f�jt a hasam a sok nevet�st�l. Bogi pedig, egy nagyon aranyos l�ny. Eszm�letlen k�zvetlen, sok dolgot megtudtam r�la. a m�k�nak akkor szakadt v�ge, amikor Bence �szrevette, hogy Bogi f�radt. - Menj�nk kincsem? – k�rdezte kedveskedve. Bogi csak apr�t b�lintott. Annyira cuki volt, hogy ennyire figyelmesek a m�sik ir�nt. Elb�cs�ztunk Benc��kt�l. - Maradhatok �jszak�ra? – k�rdezte Tomika. - Persze. De mi�ta is szoktad megk�rdezni? Jobban mondta, mi�ta k�rsz enged�lyt? – k�rdeztem szem�ld�k r�ncolva. - H�t gondoltam, h�tha zavarlak t�ged meg a K�lyk�t – mosolyodott el. - Hallod, nagyon zavarsz, �gyhogy t�nj el, j� haver? – vigyorgott Kriszti�n. - Ne legyetek m�r ilyenek. Term�szetesen maradhatsz, Tam�s. J� �jszak�t – k�sz�ntem el t�le �s Zit�t�l. A szob�ba �rtve Kriszti�n hatalmasat csapott a homlok�ra. - Basszus, otthon van a laptopom. - Az eny�m nem felel meg neked? - K�lcs�nadn�d? – k�rdezte gyermeki mosollyal. - H�t, ha sz�pen k�red, akkor tal�n – hossz� cs�k k�vetkezett. – Enn�l szebben kellene – incselkedtem vele, mire � olyan szenved�lyesen cs�kolt meg, hogy m�g a t�rdem is beleremegett. – Azt hiszem, hogy meggy�zt�l. - �rok a rajong�knak, hogy minden ok�, meg v�laszolok p�r k�rd�s�kre is. - Rendben, �n addig elmegyek f�rdeni. - Gond lenne, ha csin�ln�k egy vill�m Ustreamet is? – n�zett r�m kiskutya szemekkel. - Nem, dehogy – felkaptam a pizsimet �s bez�rk�ztam a f�rd�be. Hosszasan relax�ltam a k�dba a kedvenc levendul�s habf�rd�mmel. Miut�n nagy nehezen r�vettem magam a kisz�ll�sra megt�r�lk�ztem, kif�s�ltem a hajam, lemostam a sminkem. Halkan mentem be a szob�ba, Kriszti�n m�g az �r�asztaln�l �lve v�laszolgatott a k�rd�sekre lelkesen. Megpr�b�ltam �szrev�tlen�l helyet foglalni mellette a f�ld�n. �gy �n l�ttam, hogy mit �rnak neki, de �k nem l�ttak engem. Sokan �rdekl�dtek a hogyl�te fel�l. M�g t�bben �szrevett�k, hogy ez nem az � szob�ja. Voltak olyan szemf�lesek is, akik m�g az �rny�komat is kisz�rt�k a falon �s arr�l faggatt�k. F�l �ra m�lva azt�n elk�sz�nt a „n�z�kt�l”. - Elszaladok �n is f�rdeni, azt�n a tied vagyok – mondta egy apr� cs�k ut�n. Beb�jtam az �gyba, azt terveztem, hogy ott v�rom meg, de sikeresen elaludtam. Azt m�g �reztem, hogy  lelapul mellettem az �gy, majd �t�leli a derekam.

37. fejezet	Anna	2011.08.31. 17:15
- �rtem, de ez egy �tmeneti id�szak volt. Ha kaphatn�k m�g egy es�lyt – kezdtem bele �m hamar megszak�tott�k a mondanival�mat. - Ha rajt�m m�lna, tudod, hogy adn�k, de sajnos az tulajdonos d�nt�tt �gy. Sajn�lom, �s sok sikert k�v�nok neked a j�v�ben. - K�sz�n�m - remeg� ujjal nyomtam meg a piros gombot. F�ltem. Nem tudtam mi lesz. Igaz, hogy volt f�lretett p�nzem, de abb�l nem tudtunk ketten t�l sok�ig meg�lni. - Kicsim mi a baj? – k�rdezte Kriszti�n. - Kir�gtak. - � – l�ttam rajta, hogy nem tudja, mit kellene mondania. Majd r�vid gondolkoz�s ut�n folytatta. – Ne agg�dj, tal�lsz sokkal jobb munkahelyet, ahol enn�l jobban megbecs�lnek. Am�gy az �n hib�m, hogy most nincs munk�d. Hozz�m j�rt�l be, ez�rt hanyagoltad a munk�t. - Dehogy a te hib�d. Ezt most r�gt�n verd ki a fejedb�l. Majd �tb�ng�szem az �ll�shirdet�seket az �js�gokban �s a neten. Minden rendben lesz. - J� vagy a munk�dban, tuti, hogy versengeni fognak �rted a rendezv�nyszervez� irod�k – magamban azt k�v�ntam, hogy igaza legyen. Elkezdt�nk besz�lgetni �s m�sra terel�d�tt a sz�, ez�rt szinte el is felejtettem ezt a probl�m�t. - Am�gy, Kriszti�n, el kell mondanom valamit – kezdte el Bence, l�ttam rajta, hogy zavarban van, de nem �rtettem mi�rt, ez�rt nagyon k�v�ncsi voltam a folytat�sra. – Megismerkedtem egy l�nnyal. Boginak h�vj�k. Egyik edz�s k�zben figyeltem fel r� a konditeremben, odamentem a mellette l�v� fut�padra �s elkezdt�nk besz�lgetni. Nagyon kedves, k�zvetlen l�ny. Riporterk�nt dolgozik, ez�rt nem idegen sz�m�ra a m�dia vil�ga sem. Lassan egy h�napja egy�tt vagyunk. - Egy h�napja �s m�g csak most mondod? – h�borodott fel Kriszti�n. - Nem akartam elhamarkodni semmit, am�gy meg mikor mondtam volna el m�skor, amikor eszm�letlen volt�l? – menteget�z�tt Bence. - Kriszti�n, ne legy�l m�r ilyen. Nem kell neked mindig mindent tudni. Bence, neked pedig gratul�lok. Majd bemutathatn�d nekem valamikor, j�l esne v�gre egy kis csajos dum�lgat�s, meg am�gy is szeretn�k megismerkedni vele. - Ha Kriszti�n jobban lesz, elmehetn�nk egy h�rmas randira. Ti ketten, Tomik��k �s �n meg Bogi – csillant fel a szeme a lelkesed�st�l. - Rendben van – egyeztem bele. A nap t�bbi r�sze hamar elrep�lt. Alig v�rtam m�r, hogy Kriszti�n hazaj�hessen. M�snap reggel, nagyon izgatott voltam, amikor fel�bredtem. Gyorsan elmentem a f�rd�be, megmostam az arcom, �sszek�t�ttem a hajam �s feldobtam egy nagyon minim�lis sminket. Azt�n felkaptam egy farmert �s egy p�l�t magamra. A v�llamra dobtam a t�sk�m, felh�ztam a cip�met. Bepattantam az aut�ba. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, sikeresen belefutottam a legnagyobb dug�ba. Miut�n sikeresen, b�r dupla annyi id�t alatt siker�lt megtennem az utat a k�rh�zig, felmentem Kriszti�nhoz, aki m�r t�k�n �lve v�rt r�m. - Bocsi, nagy a forgalom a v�rosban – nem sz�lt semmit, csak mag�hoz h�zott �s megcs�kolt. Megkaptuk a z�r�jelent�st. Fogtam Kriszti�n t�sk�j�t �s elindultam lefele a kocsihoz. - Hadd vigyem �n – ny�jtotta a kez�t a csomagj��rt. - Persze, m�g mit nem. - Olyan tehetetlennek �rzem magam – nyafogott. - Kriszti�n, �n viszem �s k�sz. M�g gyenge vagy – �s val�ban, csak lassan tudott haladni a l�pcs�n, mik�zben a korl�tba kapaszkodott. - Ut�lom ezt, norm�lis esetben �s viszem a te cuccaidat, most meg olyan vagyok, mint egy nyomor�k. - F�lretenn�d az eg�dat az eg�szs�ged kedv��rt. - Mit kapok, ha j� kisfi� leszek? – k�rdezte vigyorogva, mik�zben m�r az aut�hoz �rt�nk. - H�t, mondjuk ezt – cs�koltam meg gyeng�den. - Ennyi, h�t ez�rt igaz�n nem �ri meg j�l viselkedni – mondta, azt�n pedig �jabb cs�kot lopott. - Kriszti�n, nyugi. Mi van, ha valaki megl�t? Vagy, ha ne hagyj, Isten erre j�r egy fot�s?  A baleseted miatt, �gyis te vagy most minden �js�g c�mlapj�n. Igaz, hogy Orsi j�l kezeli a bulv�rt, de nem biztos, hogy j�l j�nne egy m�g nagyobb felhajt�s. - Tudom – hajtotta le a fej�t szomor�an. – De mit tegyek, hogyha meg�rj�tesz? - V�rj otthonig – suttogtam bele a f�l�be. Besz�lltunk a kocsiba. Kriszti�n eg�sz �ton szugger�lt. Egy id� ut�n, m�r kezdett ideges�teni. – Mi�rt b�mulsz? – k�rdeztem. - Annyira sz�p vagy. Modellt kell �llnod nekem. - �desem, nagyon kedves vagy, de nem vagyok az a tipikus modell alkat. - Meg�r�lt�l? Szebb vagy az �sszes l�nyn�l, akikkel eddig egy�tt dolgoztam. Sz�val, lehet r�la sz�? – k�rdezte a kedvenc f�loldalas mosolyommal az arc�n. - Nem, sajn�lom. Nem vagyok fot�g�n. - Most komolyan van sz�ved elutas�tani, az �pp gy�gyul�f�lben l�v�, beteg szerelmedet? – n�zett r�m nagy szemekkel. - Rendben, legyen, de el�re sz�lok, hogy bel�lem m�g te se tudod kihozni a modellt. - �, majd csak figyelj – mondta elsz�ntan. - Mi legyen ma a vacsora? – v�ltottam hirtelen t�m�t. - Huhh, h�t nem is tudom. Csirkep�rk�lt nokedlival �s uborkasal�ta. - Rendben – mosolyodtam el, mik�zben leparkoltam az aut�val. Erika m�r tegnap este visszautazott Sopronba. – Jajj, k�pzeld, azt el is felejtettem mondani, hogy Tomi �s Zita megbesz�lt�k ezt az eg�sz megcsal�sos �gyet – ugrott be hirtelen. - Komolyan? – d�bbent meg. – Akkor most szent a b�ke. - Igen, most nagyon boldogok. Pont olyan k�zt�k minden, mint r�gen – mes�ltem, mik�zben fel�rt�nk az ajt�hoz. Mikor bel�pt�nk az el�t�rbe megpillantottam a cs�nak m�ret� Adidas cip�t, ezek szerint Tomika is itt van. – Hall�, fiatalok. Megj�tt�nk! – ki�ltottam be. - K�ly�k! Hogy vagy? – pacsiztak le a fi�k. - Seg�tesz elk�sz�teni a vacsit? – �rdekl�dtem Zit�t�l. - Persze. Mit esz�nk? - Kriszti�n p�rk�ltet szeretne nokedlival �s uborkasal�t�val. - K�ly�k, ha �gy folytatod, akkor pocakot eresztesz – csipkel�d�tt Tomika. - Olyat, mint amilyen neked van? – sz�lt vissza Kriszti�n is. Tomi erre nem tudott visszasz�lni. Kihaszn�ltam a „fegyversz�netet”. - Kicsim, menj �s pihenj le, j�? Sz�lok, ha k�sz a kaja. - Nem k�s�rsz be a szob�ba? – k�rdezte Kriszti�n f�lre�rthetetlen�l mosolyogva. - Menj csak, majd �n megcsin�lom Tomik�val – kacsintott r�m Zita. - Biztos? - Persze, menj – nekem sem kellett k�tszer mondani. Megragadtam Kriszti�n kez�t �s beh�ztam magam ut�n a szob�ba. M�g be sem csuk�dott az ajt�, m�ris egym�snak est�nk. Hamar az �gyon k�t�tt�nk ki. Kriszti�nnak nem tetszett, hogy �n szeretn�k ir�ny�tani. Fogta mag�t �s fel�m g�rd�lt, val�sz�n�leg ez nem tett t�l j�t a bord�inak, mert f�jdalmasan felszisszent. - Biztos, hogy ez j� �tlet? El�g j�l vagy hozz�? – k�rdeztem lihegve. - Ehhez mindig el�g j�l vagyok. Szeretlek – mondta a v�gyt�l rekedt hangon.

36. fejezet	Anna	2011.08.03. 18:55
2 h�tig, minden nap bementem Kriszti�nhoz a k�rh�zba, aki az �ta se t�rt mag�hoz. A munkahelyemen nem n�zt�k ezt j� szemmel, de a legkev�sb� sem �rdekelt. Kriszti�n csal�dj�nak haza kellett utaznia, csak Erika maradt, akivel megbesz�ltem, hogy n�lam lakik, m�g Kriszti�n fel nem �bred. Nagyon megnyugodtam, hogy nem hib�ztat a baleset�rt, noha tudta, hogy mi�rt pattant aut�ba Kriszti�n azon a reggelen. Peti is mindennap keresett valamilyen m�don: felh�vott, elj�tt hozz�nk vagy csak �rt egy smst, hogy �rdekl�dj�n Kriszti�n fel�l. Zita is �s Tomika is, megl�togatt�k, amikor csak tehett�k. Egyik d�lut�n, amikor megl�togattam Kriszti�nt �s szok�s szerint elmes�ltem neki a napomat, megrezd�lt a szemh�ja, majd sz�p lassan kinyitotta. - Szia! – k�sz�nt rekedt hangon, mosollyal az arc�n. - Szia! – �dv�z�ltem f�l�nken. Legsz�vesebben adtam volna neki egy csontropogtat� �lel�st, de nem tudtam, hogy mi most, hogy is �llunk egym�ssal. - M�r egy puszit sem kapok? – �rdekl�d�tt megj�tszott s�rt�d�tts�ggel a hangj�ban. - Dehogyisnem – hajoltam oda, hogy adjak egy puszit az arc�ra, �m � ravasz volt �s az utols� tizedm�sodpercben elmozd�totta az arc�t �s �gy a sz�j�n landolt a puszi. - Be kell vallanom valamit – mondta m�g mindig az arckifejez�semen nevetve. - Kit �lt�l meg? – k�rdeztem riadts�got j�tszva. Legbel�l ugr�ltam �r�m�mben, hogy nem haragszik m�r, legal�bbis nem veszeksz�nk jelenleg. - Jajj, te, semmi ilyenr�l nincsen sz�. Annyit akartam csaj elmondani, hogy mindent hallottam, amit akkor mondt�l, amikor nem voltam magamn�l. Eml�kszem mindenre, de egyszer�en k�ptelen voltam v�laszolni. Azt pedig verd ki a fejedb�l, hogy miattad t�rt�nt, mert ez egy�ltal�n nem �gy volt. Ez az eg�sz csak az �n hib�m, �n kaptam fel a vizet a semmin �s �n hisztiztem, nem te. Sajn�lom �s tudnod kell, hogy mindenn�l jobban szeretlek. Lehet, hogy vannak hib�im, de ezekkel egy�tt is im�dlak. B�rmilyen ut�latos is vagyok, tudnod kell, hogy amiket ilyenkor mondok, azokb�l egy sz� sem igaz – k�nnyeket csalt a szemembe ezzel a besz�d�vel. Sz�hoz sem jutottam. - Szeretlek – ennyit siker�lt kimondanom, de ebben az egy sz�ban benne volt az �sszes �rz�sem. Megfogta a kezem, egym�s arc�t n�zt�k. Teljesen elvesztettem az id��rz�kemet, nem tudom, hogy csak egy perc vagy egy �ra volt-e ameddig a szem�nk �sszekapcsol�dott. V�g�l a meghitt helyzetet Erika „rontotta el”, amikor bel�pett az ajt�n. - �risten, te mi�ta vagy magadn�l? – k�rdezte meglepetten, �m m�gis �r�mmel teli hangon Kriszti�nt�l. - Csak p�r perce, �pp most akartalak felh�vni – f�llentett Kriszti�n, hisz mindketten tudtuk, hogy Erika megs�rt�dne, ha tudn�, hogy a fia m�r j� ideje fel�bredt �s �t m�g nem �rtes�tette. �n pedig fel�lltam, hogy helyet adjak Erik�nak az �gy mellett. Kriszti�n k�rd�n n�zett r�m. - Kettesben hagylak titeket, lemegyek, iszom egy k�v�t. Ti k�rtek valamit? - Farkas �hes vagyok – felelte Kriszti�n, mik�zben megsimogatta a has�t. - Azt el is hiszem, mit hozzak? - Nem is tudom – l�tszott rajta, hogy komolyan fejt�r�st okoz neki ez az egyszer� k�rd�s. – Pizz�s csig�t, csirk�s szendvicset, meggyes r�test �s valami csokit. - Kisfiam, nem lesz ez �gy sok hirtelen – k�rdezte aggodalmaskodva Erika. - Dehogyis anya, hidd el, hogy m�g �hes is maradok. �, �s k�rlek, hozz m�g egy light k�l�t is, vigy�znom kell az alakomra – mondta hatalmas meggy�z�d�ssel. - Kicsim, f�lre ne �rtsd, de ez ut�n a men�sor ut�n, az m�r csak olyan, mint halottnak a cs�k – mondtam, mik�zben, a baleset �ta el�sz�r �szint�n nevetni kezdtem. - Jogos – b�logatott. - Sietek vissza – indultam az ajt� fel�. - Dorka – sz�lt ut�nam Kriszti�n. - Igen? – fordultam vissza. - Gyere ide egy picit – k�rte. �n pedig gyan�tlanul l�ptem az �gya mell�. Feltorn�szta mag�t �l� helyzetbe, majd belen�zett a szemembe �s megcs�kolt. Hihetetlen j�l esett, azt�n eszembe jutott, hogy az anyuk�ja, konkr�tan f�l m�terr�l figyeli az esem�nyeket �s megszak�tottam a cs�kot. F�lig pirulva indultam el ism�t az ajt� fel�, a szemem sark�b�l m�g l�ttam Erika mosoly�t. Lementem a k�rh�z b�f�j�ben �s megvettem mindent, amit Kriszti�n k�rt, valamint a k�v�m�t, mert m�r �reztem, hogy nem sokon m�lik, hogy �llva elaludjak. Az elm�lt id�ben egyszer�en k�ptelen voltam aludni az idegess�gt�l. Mik�zben �ppen felfele tartottam a lifttel eszembe �tl�tt egy k�rd�s. Csod�lkoztam, hogy eddig nem gondoltam r�. Kriszti�n rajong�i. Vajon �k mit sz�lnak a balesethez? Biztos teljes letargi�ban vannak, hisz t�nyleg rengetegen �s nagyon szeretik �t. Val�sz�n�leg Orsi a hely�n kezelte a dolgot �s szebb megvil�g�t�sba helyezte a dolgokat. Gondolatmenetemet a lift cseng�je szak�totta meg, mely jelezte, hogy meg�rkezett a 2. emeletre. Mikor benyitottam a szob�ba, meglepetten vettem �szre, hogy Erika hely�n imm�r egy magas barna, g�nd�r haj� sr�c �l, �s �pp nagyban hahot�znak. Kriszti�n r�m n�zett, majd nagy nehezen abbahagyta a nevet�st �s megsz�lalt. - � itt az �j lak�t�rsunk �s r�gi bar�tunk: Brasch Bence – mutatott a fi�ra. - �, szia! Feh�r Dorka vagyok – fogadtam el a felk�n�lt kezet. - �r�l�k, hogy v�gre megismerhetem azt a l�nyt, akir�l Kriszti�n folyton-folyv�st �radozik – mosolyogott. Alig ismertem egy perce, de m�r sejtettem, hogy szinte mindig fellelhet� az arc�n a mosoly. - �n is �r�l�k a tal�lkoz�snak. Hadd tal�ljam ki �nekes vagy? Esetleg sz�n�sz? - Mindkett� – nevetett. - Tudtam, hogy te sem lehetsz civil – mondtam mosolyogva. M�r hozz�szoktam, hogy az ismer�seim d�nt� t�bbs�get ismert emberek teszik ki. Kipakoltam a nejlonzacsk� tartalm�t, majd Kriszti�n kez�be nyomtam a pizz�s csig�j�t. - Am�g t�vol volt�l bej�tt a doki megvizsg�lt �s azt mondta, hogy holnap hazamehetek. Ez�rt anya is elment, hogy �sszecsomagoljon, �t ugyanis m�r nagyon v�rj�k a gyerekek vissza az �vod�ba – mes�lte k�t falat k�z�tt Kriszti�n. - Hisz ez remek – �r�ltem meg. – M�rmint az a r�sze, hogy j�hetsz haza – l�ttam, ahogy elgondolkozik, majd r�m�lt tekintettel mered maga el�. Engem is megijesztett �s Benc�re pillantva l�ttam, hogy � sem tudja mire v�lni ezt a hirtelen v�lt�st. - Mi van a kocsimmal? – k�rdezte hal�lra v�lt arccal. - Szervizben van – mondtam s�hajtva. - Akkor hogy megyek haza? - H�ly�skedsz? Majd �n, hazaviszlek. S�t szerintem sokkal jobb lenne, ha n�lunk l�badozn�l – l�ttam, hogy k�zbe akar sz�lni, ez�rt hozz�tettem – megnyugodn�k. - Rendben van – adta be v�g�l a derek�t. Elmosolyodtam arra a gondolatra, hogy nyertem. �reztem, hogy elkezd rezegni a zsebemben a telefon, majd pillanatokon bel�l fel is csend�lt a cseng�hangom. A kijelz�re pillantva meglepetten k�nyveltem el, hogy a f�n�k�m h�v. - Hall� – sz�ltam bele. - Szia Dorka! Rossz h�rem van, azt vett�k �szre a c�gn�l, hogy mostan�ban nagyban romlott a munk�d sz�nvonala, ez�rt k�nytelenek vagyunk felmondani neked – a sokkt�l hirtelen v�laszolni sem tudtam.

35. fejezet	Anna	2011.07.20. 14:43
Orsi szavai visszhangoztak a fejemben. A sz�vem kihagyott egy �temet, sz�d�ltem. Ha b�rmi baja lesz, az is az �n lelkemen sz�rad. Velem veszekedett, miattam volt ideges, amikor aut�ba �lt. Mit kezden�k n�lk�le. A v�rnyom�som az egekbe sz�k�tt. A b�r�m libab�r�s lett. A szemeim pedig �gtek, az elfojtott k�nnyekt�l. - Dorka, j�l vagy? – aggodalmaskodott Orsi. - Nem, de � hol van? – k�rdeztem olyan idegess�ggel, amit m�r r�g �reztem. Orsi elmondta, hogy melyik k�rh�zban van Kriszti�n. �n pedig csapot-papot h�tra hagyva szaladtam.  Nem �rdekelt semmi csak �. Rettent� lelkiismeret furdal�som is volt. Soha nem hajtottam m�g olyan gyorsan, mint akkor. P�r percen bel�l m�r a k�rh�z l�pcs�j�n szaladtam fel. Amint fel�rtem, megpillantottam Orsit, aki idegesen m�szk�lt fel-al� a folyos�n. Mikor megpillantott, el�m sietett. – Mi t�rt�nt? – k�rdeztem remeg� hangon. - K�rlek, nyugodj meg legel�sz�r is, remegsz �s falfeh�r vagy, semmi sz�ks�gem arra, hogy m�g te is el�julj – hogy mondhat ilyet, hogyan nyugodhatn�k meg, amikor azt sem tudom, hogy mi van vele? - Mond m�r, az Isten szerelm�re – k�rtem t�relmetlen�l. - Annyira nem v�szes a helyzet, nincs �letvesz�lyben, meg semmi hasonl�. Elvesztette az eszm�let�t, van egy kisebb agyr�zk�d�sa �s p�r t�r�tt bord�ja, de a k�r�lm�nyekhez k�pest j�l van.  �ppen haza fele tartott Sopronba, amikor a szemben j�v� aut�s nem tudta befejezni az megkezdett el�z�st �s �tk�z�tt Kriszti�n kocsij�val. A m�sik aut� sof�r�nek sem lett komoly baja. A ment�s�k mondt�k, hogy csak a te neved hajtogatta, miel�tt el�jult – kicsit megk�nnyebb�ltem, mert �n m�r a legrosszabbra voltam felk�sz�lve. Viszont Orsi utols� mondat�t�l, csak tov�bb n�tt a m�r �gy is m�retes gomb�c a torkomban. - Bemehetek hozz�? - Persze, szerintem be – mosolygott r�m Orsi b�ztat�an. - Erik��k tudj�k, hogy mi t�rt�nt? – fordultam m�g vissza az ajt�b�l. - Persze, m�r el�tted sz�ltam nekik, �ton vannak – a szob�ba l�pve, meg�llap�thattam, hogy az semmivel sem m�sabb, mint az �tlagos k�rh�zi szob�k. Kriszti�n az �gyon fek�dt, csukott szemmel, a test�b�l cs�vek l�gtak ki. Olyan b�k�s volt, mintha aludna, �m m�gis ijeszt� volt ilyen elesettnek l�tni. Odah�ztam egy sz�ket mell�, le�ltem �s megfogtam a kez�t. - Sajn�lom, hogy kiab�ltam veled. Az�rt is, ami�rt hazudtam neked �kosr�l. Minden�rt. Hihetetlen�l szeretlek �s el sem tudom k�pzelni, hogy mihez kezdtem volna, ha valami komoly b�nt�d�sod esik. Borzalmas volt, amikor Orsi h�vott �s elmondta, hogy mi t�rt�nt veled. Valamit mondhatn�l, valamit sz�lhatn�l m�g Oly r�g, v�rok r�d. A sz�ved itt maradt, p�r r�szed velem van m�g, Bennem �l. Akkor is v�rok, ha nincsenek, mi�rtek Hisz, tudod, b�rmit megtenn�k �rted. Nem sz�m�t, csak amit �rzek, Hisz minden te volt�l.   Hol vagy m�r? M�gis merr�l sz�lsz? Merre j�rsz? �n maradok m�g Hol vagy m�r? Elf�jt a sz�l �n m�gis kereslek, �s csak neked mondhatom, hogy szeretlek, Tudod, hogy szeretlek.. Mondd, hogy tudod, hogy szeretlek, Mondd, hogy tudod, hogy szeretlek, Szeretlek. El�nekeltem neki a dalt, amit � j�tszott a zongor�n, akkor, amikor el�sz�r �sszekaptunk, �kos miatt. El voltam keseredve, annyira rossz volt, hisz tudtam, hogy ez az eg�sz miattam t�rt�nt meg. Pont, mint amikor any��k balesete volt. Az is az �n hib�m volt, most amell� m�g ez is k�s�rteni fog, hi�ba nem t�rt�nt meg a nagy baj. Nem tudom, hogy mennyi ideig �ltem ott Kriszti�n mellett, a kez�t szorongatva. Arra eszm�ltem fel, hogy ny�lik az ajt� �s egy n�v�rke l�p be rajta. Val�sz�n�leg elaludtam. - H�lgyem, menjen csak haza, minden rendben lesz vele – sim�totta meg a v�llam kedvesen. - Nagyon kedves, de maradni szeretn�k, legal�bb m�g meg�rkezik az �desanyja. - �, hisz � m�r el is ment. Nem akart�k fel�breszteni mag�t. Tudt�k, hogy ez nagyon megviseli �nt. - Nem lenne probl�ma, ha az �jszaka folyam�n is mellette maradn�k? Egyszer�en nem b�rom itt hagyni, tudom, hogy nincs nagy baj, de m�gis nyugodtabb vagyok – magyar�ztam. - Term�szetesen maradhat, de sajnos �gyat nem tudok felaj�nlani. - Nem is kell, j� nekem itt – mosolyogtam r�, hogy viszonozzam a kedvess�g�t. - Rendben, h�t akkor reggel tal�lkozunk. J� �jszak�t – k�sz�nt el, majd l�pett ki a szob�b�l. Ahogy n�ztem Kriszti�n rezzen�stelen arc�t, elkezdtem t�prengeni, hogy vajon mikor �bred fel. Mi lesz akkor, ha mag�hoz t�r?  Vajon kib�k�l velem vagy megy minden tov�bb, mint a baleset el�tt? Megint kezdtem elszomorodni, hirtelen eszembe jutott az az ember, aki biztos, hogy el tudja felejtetni velem a gondjaimat, Peti. T�rcs�ztam a sz�mot. - Szia, D�! M�r eleged is lett a munk�b�l? – hallottam a hangj�b�l, hogy mosolyog. - Szia! Nem, most nem err�l van sz�. Kriszti�n balesetet szenvedett, most pedig itt �l�k a k�rh�zi �gya mellett. Csak sz�ks�gem van r�d, hogy elfelejtesd velem egy kicsit, hogy milyen borzalmas ember is vagyok val�j�ban – amint elmondta, r� is j�ttem, hogy ez milyen borzaszt�an, �nz�n hangzott. – L�tod, most is csak magamra gondolok – mondtam, mik�zben a k�nnyeim utat t�rtek maguknak. - H�, kisl�ny. Nyugodj meg, hidd el, n�lad jobb embert nem is ismerek. Komolyan, ez nem csak holmi sablonos vigasztal�s. Mindenki, aki ismer tudja, hogy r�d b�rmikor lehet sz�m�tani, legyen sz� b�rmir�l – amint ezt elmondta, m�r is javult egy kicsit a hangulatom. - Annyira k�sz�n�m, hogy vagy. N�lk�led ezt sem tudn�m t�lv�szelni, te vagy a legjobb bar�t, akit csak k�v�nhatok. - Jajj, ugyan m�g a v�g�n elpirulok. Kriszti�n am�gy hogy van? - P�r t�r�tt borda �s nincs mag�n�l, de elvileg nem v�szes. B�r azt nem tudom, hogy mikor fog fel�bredni – s�hajtottam fel. - Megint csak azt tudom mondani, hogy minden rendben lesz. - M�g egyszer, k�sz�n�m. - Ugyan. L�gy j�, ne szomorkodj! Szia! – k�sz�nt el. - Szia! – miut�n megnyomtam a piros gombot m�g sok�ig b�multam a telefonom, a h�tt�rk�pemen ugyanis vid�man mosolyogtunk Kriszti�nnal. Vajon lesz m�g ilyen? Vagy amiatt, hogy mindketten temperamentumosok, makacsok �s �nfej�ek vagyunk, folytonos veszeked�sre vagyunk �t�lve?

34. fejezet	Anna	2011.07.17. 14:23
Hamar elaludtunk, �m az �jszaka k�zep�n fel�bredtem. Halkan kimentem a konyh�ba, hogy igyak egy kis kaka�t, ez most gyerekesnek t�nhet, de m�r kiskorom �ta seg�t megnyugodni �s elaludni ilyen esetekben. Miut�n elsz�rcs�ltem a forr� italt, elmosogattam �s elpakoltam. Kicsit m�g �reztem a bor hat�s�t magamon, de nem b�ntam. Kitudja, hogy milyen hangulatom lenne, alkohol n�lk�l, ha �gy is a hiszti roham ker�lget. Nagyon csendesen mentem vissza a szob�ba, �m Peti �gy is meg�bredt. - Mi a baj? – k�rdezte, amikor meg l�tta, hogy nincs minden rendben. - Kicsit ideges vagyok, meg van min t�prengenem. Aludj csak. - Jajj, kiscsaj, gyere ide – ny�jtotta fel�m a kez�t, amit �n k�szs�gesen el is fogadtam. Mag�hoz h�zott �s meg�lelt. – Minden rendben lesz, tudod, hogy Kriszti�n milyen hisztis tud lenni n�ha. Holnapra megb�k�l �s minden ugyanolyan lesz, mint r�gen – vigasztalt Peti. - K�sz�n�m, hogy itt vagy mellettem. - Ugyan, ez a bar�tok dolga – �r�ltem, hogy megismerhettem egy ilyen embert, akivel ilyen j�ba lett�nk. Tudtam, hogy sz�m�thatok r� �s � is tiszt�ban volt vele, hogy b�rmikor t�maszkodhat r�m. M�g t�bbsz�r fel�bredtem az �jszaka folyam�n, de Petinek mindig siker�lt megnyugtatnia. Reggel annyi er�m sem volt, hogy kinyissam a szemem. Peti m�g mindig szorosan meg�hoz �lelt. - K�sz�n�m az est�t – suttogtam a f�l�be. Tudtam, hogy, ha � nem �ll mellettem, akkor irt�zatosan nagy balh�t lecsapok. Legut�bb a laptopom b�nta, mikor �sszevesztem m�g annak idej�n �kossal. - Tudhattam volna – hallottam egy hangot az ajt� fel�l. Olyan sebess�ggel fordultam a hang ir�ny�ba, hogy m�g a nyakam is belef�jdult. Kriszti�n arc�n m�rhetetlen d�h uralkodott. Zita pedig megszeppenve �llt m�g�tte, gondolom, � engedte be. – Hihetetlen vagy! El�sz�r �kos, most meg Peti. �n meg n�zzek el neked mindent. Olyan h�lye vagyok, ide j�v�k bocs�natot k�rni, erre egy m�sik sr�ccal tal�llak az �gyban. - Kriszti�n v�rj, f�lre�rted. - �, persze. M�r megint �n �rtem f�lre. Akkor marha vagyok, �n, szeretlek, te meg megcsalsz f�vel-f�val. - Haver, �ll�ts le magad. Kicsit kezd eldurvulni a helyzet. T�nyleg nem az a helyzet, mint aminek kin�z. - Jajj, te meg csak ne sz�lj bele. Soha nem l�ttam m�g ekkora �lszent embert, mint te vagy. El�adod, hogy milyen j� bar�tok letettek, k�zbe meg v�gig csak az j�rt az eszedben, hogy mik�pp tudod elvenni t�lem. Sz�nalmasak vagytok mind a ketten – Kriszti�n szeme vill�mokat sz�rt. Bennem pedig fokozatosan ment felfele az a bizonyos pumpa. Hihetetlen, hogy milyen dolgokat tal�l ki, hogy miket v�g a fej�nkh�z. - Azt se tudod, hogy miket besz�lsz. Elhiszem, hogy rossz napod van, de ez nem megold�s. Ezzel csak azt �red el, hogy Dorka is megharagszik r�d m�g pluszba �s � se �ll majd melletted, mikor sz�ks�ged lenne r� – pr�b�lta meg Peti lenyugtatni. Fantasztikus, hogy milyen nyugodt maradt. De mondand�ja, csak �gy hatott, mint t�zre az olaj. - Most is sz�ks�gem lenne r�, de � m�g is veled hetyeg. - Akkor most lett elegem bel�led �der Kriszti�n! Akkor gyere vissza, amikor norm�lisan tudsz velem, r�lam besz�lni. - Most meg legy�l m�g te felh�borodva – v�gott vissza majd elviharzott. Nem sokkal k�s�bb hallottam, ahogy nagy ker�kcsikorgat�s k�zepette elhajt. - Sajn�lom, hogy ennyi gondot okoztam – k�rt eln�z�st Peti. - Ugyan, hagyd, nem a te hib�d. H�l�s vagyok, hogy itt volt�l mellettem. Kriszti�n pedig csak ideges, rem�lem, ha lehiggad, akkor megkeres �s el tudunk besz�lgetni nyugodtan, mint k�t feln�tt ember, nem �gy, mint az el�bb. Ez olyan volt, mintha a 16 �ves �nemet hallottam volna. Semmi kedvem ma a munk�ba menni, �ltal�ban im�dom, de most tuti ki fogok borulni valami kis apr�s�gon. - Akkor be se menj, elmegy�nk v�s�rolni – javasolta Peti. - Remek �tlet – mosolyodtam el. – Viszont, ha nem megyek be, a f�n�k�m feln�gyel �s nincs sz�ks�gem arra, hogy a mai naphoz r�ad�sk�nt egy kir�g�s is t�rsuljon – mondtam, mik�zben a szekr�ny el� l�ptem. Tan�cstalanul �lldog�ltam el�tte egy ideig, majd egy fekete cs�farmer �s egy p�ntn�lk�li k�k top mellett d�nt�ttem. Elmentem a f�rd�be k�sz�l�dni. Fogat �s arcot mostam.  Enyhe sminket raktam fel, a hajamat pedig csak kif�s�ltem. Felkapkodtam magamra a ruh�imat. mire vissza�rtem a szob�ba, Peti m�r fel�lt�zve �lt az �gyon. Beledob�ltam a t�sk�mba a sz�ks�ges dolgokat �s elcsomagoltam a laptopomat is. Mikor m�r mindennel k�sz voltam, f�jtam egy keveset magamra a kedvenc parf�m�mb�l. - B�rmi van, h�vj. Minden helyre fog j�nni, ne agg�dj – �lelt meg Peti b�cs�z�ul.  Felvettem a fekete magassark�mat, a v�llamra kaptam a t�sk�kat. M�g �rtam gyorsan egy cetlit Zit�nak, hogy eb�d a h�t�ben. Besz�lltam az aut�ba �s m�r indultam is. Sikeresen elkaptam az �sszes piros l�mp�t �s a legnagyobb dug�t.  Mikor v�gre be�rtem az irod�ba az asztalomon egy kupac pap�r v�rt. Nagyot s�hajtottam, majd nekil�ttam a dokument�l�snak. Sikeresen elt�ntettem a pap�rhalmaz fel�t, amikor megcs�rrent a telefonom, ismeretlen sz�mr�l h�vtak. - Hall�, Feh�r Dorka – mutatkoztam be. - Szia, Orsi vagyok – sz�lt bele egy ideges n�i hang. – A K�ly�knek balesete volt �s most k�rh�zban �polj�k – hadarta el egy szuszra.

33. fejezet	Anna	2011.07.13. 17:09
- Mi t�rt�nt? – k�rdezte izgalommal kevert ijedts�ggel. - �ll�t�lag Peti l�tta Zit�t egy m�sik sr�ccal cs�kol�zni – v�zoltam fel r�viden a helyzetet. - Ne, komolyan? – csod�lkoztam, mert Kriszti�n hangj�ban nyoma sem volt a meglepetts�gnek, amire sz�m�tottam. - Te tudsz valamit, amit �n nem – �llap�tottam meg. A gyan�mat pedig csak er�s�tette, hogy Kriszti�n meg sem pr�b�lta tagadni, csak lehajtotta a fej�t, mint aki valami rosszat csin�lt. – K�ny�rg�m, avass be, mert meg�r�l�k – kezdtem egyre ink�bb �sszezavarodni, amit nagyon nem szeretek. - Az eg�sz �gy kezd�d�tt, hogy Tomika nagyon ber�gott egy buliba, szinte �nk�v�leti �llapotba ker�lt �s egy l�nnyal ment haza. �ssze�lltak, mint k�t kicsi leg� – pr�b�lta meg elviccelni a t�rt�netet, de mikor l�tta, hogy egy�ltal�n nem fogok nevetni, folytatta. – M�snap reggel, mikor Tomika fel�bredt, nagyon rosszul �rezte mag�t �s �pp fel akarta h�vni Zit�t, hogy elh�vja megbesz�lni a t�rt�nteket, amikor Zita betoppant �s megl�tta a csajt. �gy t�nt, hogy minden rendben van, megbocs�jt Tomik�nak. �m ez csak a vihar el�tti csend volt. Zita kieszelt egy tervet. Vissza akart v�gni Tomik�nak, �m t�l j�l siker�lt a dolog �s az�ta is tal�lkozgat titokban a m�sik sr�ccal – hirtelen t�l sok inform�ci�t kaptam, ami feldolgoz�sra szorult. Csak egy k�rd�st tudtam oda l�kni Kriszti�nnak, aki idegesen f�rk�szte az arcomat. - �n err�l mi�rt nem tudok? - Nem akartalak m�g ezzel is terhelni. Ideges volt�l a munka miatt, �kos is r�tett egy lap�ttal, nem akartam, hogy m�g ez is rajtad csattanjon – magyar�zkodott. �n k�zben behajtottam az utc�nkba �s leparkoltam a h�z el�tt. - Van m�g valami, amir�l tudnom kell? – �rdekl�dtem, mik�zben le�ll�tottam az aut�t �s Kriszti�n fel� fordultam. - H�t, ha m�r �gy r�k�rdezt�l, van. - �s mi lenne az? K�rlek, ne kelljen, mindent harap�fog�val kih�zni bel�led. - Az eg�sz �gy pikant�ri�ja, hogy Tomika kalandja, be�ll�tott a minap azzal, hogy terhes. - J�zusom, ugye ezt Zita nem tudja? Val�sz�n�leg v�g�rv�nyesen elmenne a kedve az eg�szt�l, f�lek, hogy � is rossz �tra t�ved, mint annak idej�n �n. - Nem, dehogy, ezt rajtam �s most m�r rajtad k�v�l senki nem tudja. Nem irigylem Tomik�t, fiatal m�g egy bab�hoz, hisz m�g � is olyan, mint egy gyerek. �n se tudn�k m�g elk�pzelni az �letemben egy gyereket – fejtette ki a v�lem�ny�t. – J�l vagy? – k�rdezte, amikor l�tta, hogy percek �ta csak b�mulok a semmibe. - Aha, csak ez most t�l sok egyszerre. Menj�nk be, azt hiszem, ezt tiszt�znunk kell vel�k. Nem j� ez �gy, hogy mind a ketten abban a hitben vannak, hogy minden rendben, k�zben pedig egy�ltal�n nem �gy van – kisz�lltam a kocsib�l �s elindultam a csomagtart� fel�. Kivettem a t�sk�kat �s elindultam befele. - M�gis hogy tervezed ezt az eg�szet? Csak �gy let�madod �ket? - Nem, majd vacsora ut�n valahogy sz�ba hozom, de most csin�ljunk �gy, mintha nem tudn�m – mondtam, mik�zben kinyitottam az ajt�t. – Sziasztok! – kiab�ltam be, amikor l�ttam, hogy Tomika cip�je is ott van a t�bbi k�z�tt. - Hah� – j�ttek el� vid�man a szob�b�l. �sszeszorult a sz�vem, tudv�n, hogy nekem kell v�get vetnem ennek az idilli �llapotnak. Az � �rdek�k is, hogy megtudj�k az igazs�got �s ne kelljen �lomvil�gban �lni�k. - Seg�ts�nk f�zni? – �rdekl�d�tt kedvesen Zita. - Nem kell, k�szi. Ennyien nem f�r�nk el ebben a kis konyh�ban – feleltem a kellet�n�l kicsit bunk�bban. Zita nem �rtette a reakci�mat, csak �rtetlen�l n�zett. Kriszti�n nyugtat�an m�g�m l�pett �s megsimogatta a v�llam. Nem tehetek r�la, kicsit besokalltam.  Am�gy is a vil�g legundor�t�bb dolg�nak tartom, ha valaki megcsalja a „szerelm�t”. Most pedig pont nekem kell elint�znem egy ilyen helyzetet. Zita l�thatta, hogy nem �pp r�zs�s a hangulatom, ez�rt Tomik�val az oldal�n visszavonul�t f�jt. – Neked is mi a probl�m�d? – k�rdeztem inger�lten, amikor megl�ttam, hogy Kriszti�n duzzog valamin. - Semmi, csak nem �rtem, hogy mi�rt kellett �th�vni Petit, amikor �gyis tudod, hogy egy csom� ideig nem lehet�nk egy�tt kettesben. - Az�rt, mert a legjobb bar�tom. Nem �rtem, mi a baj ezzel. �n sosem sz�lok egy sz�t sem, amikor elm�sz n�lk�lem a haverjaiddal. Sehova nem megyek, csak elh�vom az egyik, s�t egyetlen bar�tomat vacsor�zni a lak�somban �s m�r is hisztizel. Komolyan, n�ha olyan, mintha nem a pasim, hanem a fiam lenn�l – t�madtam neki. - Lehet, hogy gyerekes vagyok, de �n legal�bb megpr�b�lok tenni valamit ez�rt a kapcsolat�rt. Engem m�g sose kapt�l rajta az exemmel – sz�lt vissza Kriszti�n, �m ezzel az utols� mondat�val kih�zta n�lam a gyuf�t. - Ezt igaz�n nem kellett volna felhoznod. T�nj el – kiab�ltam a d�ht�l eltorzult hangon. - Sz�ves �r�mest – mondta �s m�r rohant is kifele. Meg volt az els� komolyabb veszeked�s�nk is. Hihetetlen, hogy egy semmis�g miatt robbant ki. Legal�bb mindkett�nk megszabadult az elfojtott s�relmekt�l. Az idegess�g nem sok�ra k�nnyek form�j�ban t�rt el�. Hallottam, hogy kopognak, sejtettem, hogy Peti az. - B�jj be – pr�b�ltam meg mosolyogni, de a hangomon hallatszott, hogy nincs minden rendben. Peti nem k�rdezett semmit, csak le�lt mell�m �s meg�lelt, ami�rt nagyon h�l�s voltam. -Elmes�led? – k�rdezte hat�rtalan kedvess�ggel, miut�n siker�lt egy kicsit megnyugodnom. - Semmi k�l�n�s, csak siker�lt �sszevesznem Kriszti�nnal. Igaz�b�l nem r� voltam d�h�s, csak az eg�sz rajta csattant. Viszont megint sz�ba hozta azt az eg�sz �kos-�gyet �s el�g �rz�kenyen reag�ltam r�. Elk�ldtem. - Nyugi, t�ls�gosan szeretitek a m�sikat. Figyeld meg egy, k�t �ra m�lva, mikor lehiggadt �gyis felh�v – vigasztalt Peti. – Gondolom, ilyen �llapotban nem akarsz f�zni. Rendel�nk? Pizza? – v�laszk�nt csak b�logattam. Miut�n leadta a rendel�st telefonon, ism�t letelepedett mell�m. – Na �s mit akarsz csin�lni? - N�zz�nk meg egy v�gj�t�kot, k�rlek. - Rendben, holnap �gysem kell mennem sehova – egyezett bele. Hossz� v�logat�st k�vet�en elkezdt�k n�zni a filmet. Azt�n megj�tt a pizz�nk is, Peti term�szetesen nem hagyta, hogy fizessek. Miut�n v�gig n�zt�k a filmet, kital�ltuk, hogy j� lenne inni egy kis bort. Persze nem csak egy kicsit ittunk, fejenk�nt siker�lt meginnunk egy �veggel. �gy pedig Petit term�szetesen sehova nem engedtem. Letusolt, k�lcs�nadtam neki Kriszti�n egyik boxerals�j�t, majd miut�n �n is elint�ztem az esti teend�ket lefek�dt�nk aludni.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk