K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

32. fejezet	Anna	2011.07.10. 10:32
Peti is �pp felfele tartott a mozg�l�pcs�n. Mikor h�tran�zett �s megpillantott minket, h�traintett. Amikor pedig fel�rt, megv�rt minket is. - Sziasztok! – �dv�z�lt sz�les mosollyal. – H�t ti mit csin�ltok errefele? - Elr�ngatott v�s�rolni – nyavalygott Kriszti�n. - Igen, eszm�letlen egy h�zis�rk�ny vagyok – mondtam nevetve. – �s te? – fordultam Peti fel�. – Mi j�ratban vagy erre? - Unatkoztam otthon, mivel m�g mindig szingli vagyok �s itt sok sz�p, szabad l�ny van elj�ttem csajozni. - Te csirkefog� – �t�ttem j�t�kosan v�llba. – Te is vel�nk tartasz? - H�t, ha nem zavarok – mosolyodott el sunyin. - Nyilv�nos helyen vagyunk, tudod – s�gtam a f�l�be. Majd elindultam egy bolt fel�. M�r t�bb, mint t�z perce n�zel�dtem, amikor a fi�k megk�rdezt�k, hogy m�gis mit szeretn�k venni. Csak laz�n megvontam a v�llam, mondv�n, hogy az majd kider�l, ha megtal�lom. A sr�cok egy darabig m�g t�relmetlen�l �lldog�ltak mellettem, azt�n fel tal�lt�k magukat �s elkezdtek v�logatni a f�rfioszt�lyon. Siker�lt kiv�lasztanom rengeteg j� ruh�t �s kieg�sz�t�t. A v�g�n m�g �gy alakult, hogy nekem kellett v�rnom a fi�kra, akik szint�n j�l megpakolva l�ptek ki a boltb�l. - Vigyem a t�sk�d? – k�rdezte Kriszti�n kedvesen. - Papucs – l�kte be Peti r�h�gve. - F�lt�keny vagy? – sz�lt vissza Kriszti�n. - Jajj, skacok, hagyj�tok m�r abba. Nem szeretn�k �v�n�nit j�tszani. Az ember azt hinn�, hogy ennyi id�sen m�r siker�lt megkomolyodnotok – nevettem v�g�l �n is el a helyzetet, amikor Peti szam�rf�le mutatott Kriszti�nnak. - Akarsz m�g valahova menni? – k�rdezte Kriszti�n a nemleges v�lasz rem�ny�ben. - Drog�ri�ba �s cip�boltba – nevettem. - Ne, komolyan? - Ne csin�ld m�r, az el�bb is t�bbet v�logatt�l v�g�l a boltban, mint �n – mutattam r�. - Nem mehetek el addig valahova Petivel? - Igaz�b�l, szeretn�k besz�lni p�r sz�t Dork�val, n�gy szem k�zt, ha nem baj – mondta Peti. - H�t, v�g�l is nem. Akkor �n addig be�l�k valahova. H�vj, ha v�gezt�l – adott puszit a fejemre.  Petivel elindultunk a drog�ria fel�, ahol kozmetikai illetve tiszt�lkod�shoz sz�ks�ges dolgokat �s parf�m�ket akartam venni. - Na, Petike, mir�l van sz�? – �rdekl�dtem, miut�n m�r p�r perce, csak n�m�n figyelte, ahogy n�zel�d�m. - A tes�dr�l – b�kte ki v�g�l. - Mi van vele? – n�ztem fel �rdekl�d�en a k�r�mlakkok k�z�l. - L�ttam egy sr�ccal cs�kol�zni – folytatta tov�bb fesz�lten. - Ugyanm�r, biztos Tomika volt, az�rt ennyire nem vagyok naiv – legyintettem. - Nem, biztos, hogy nem Tomi volt az, �t az�rt megismerem, ez egy m�sik sr�c volt – led�bbentem, ugyanis az �n h�gom, tuti, hogy soha nem csaln� meg a bar�tj�t. F�leg nem Tomik�t, akit annyira im�d. - Rosszul l�ttad – vontam v�llat. - El�sz�r �n is azt hittem, de megk�rdeztem Tomik�t, hogy merre j�rt akkor �s �pp interj�t adott egy magazinnak. - Biztos, hogy Zita volt az? – nem tudtam elhinni. - Igen – b�logatott szomor�an Peti. - Tomika tudja? - Nem akartam elmondani neki, nem az �n dolgom, nem akarok belekotnyeleskedni. De az�rt gondoltam, neked tudnod kell r�la. - K�sz�n�m, majd megpr�b�lok kezdeni valamit a helyzettel – pr�b�ltam mosolyt er�ltetni az arcomra. Rengeteg keres�s ut�n v�g�l mindent megtal�ltam, amire sz�ks�gem volt. Peti remek�l �rt ahhoz, hogy elterelje a gondolataimat. Most is siker�lt nevet�st kicsikarnia bel�lem. A cip�boltb�l kifele j�vet m�r f�jt a hasam, a sok kacag�st�l. Hirtelen, szinte a semmib�l el�bukkant egy csapat tini l�ny. - Szia, Peti, � a bar�tn�d? – �rdekl�d�tt az egyik�k. - Nem, dehogy, csak egy bar�t – mondta Peti kedvesen, mik�zben kiosztotta az autogramokat. - Ugyan m�r, l�ttuk, hogy milyen j�l elvagytok egy�tt. Nem �gy t�nt, mintha csak bar�tok lenn�tek – okoskodott egy m�sik. - Pedig, higgy�tek csak el, hogy nem a bar�tn�m, hanem a legjobb bar�tom – csod�ltam, hogy milyen higgadt tud maradni Peti. Engem m�r siker�lt felh�zniuk a minden l�ben kan�ls�gukkal.  Amikor m�r vagy �tvenedszer magyar�ztuk el nekik, hogy mi van k�zt�nk �s m�r �pp a meg�l�s�ket terveztem, tal�n meg�rezt�k a vesz�lyt �s elmentek. - Mond csak, ti hogy b�rj�tok elviselni ezt az eg�sz felhajt�st? �n m�r biztos agyv�rz�st kaptam volna. - Egy id� ut�n, k�t�l idegeid lesznek, �s m�r immunis leszel az ilyen dolgokra – kacsintott r�m. - Ideje megkeresni Kriszti�nt – mondtam �s el�szedtem a t�sk�m alj�b�l a telefonomat. Annyira tipikus, hogy amit keresel a t�sk�dban, az sosincs meg. T�rcs�ztam a sz�m�t �s p�r m�sodpercen bel�l fel is vette. - Szia, Orsi! Persze, hogy r��rek. - Rajong�k? – sejtettem, hogy emiatt besz�l h�lyes�geket. - Aha, de p�r percen bel�l ott leszek. - A kocsin�l v�rlak. - Rendben, sietek. - �t is megtal�lt�k, mi? - Aha, a kocsin�l megv�rom, felj�ssz vacsor�zni hozz�m? – invit�ltam meg kedvesen. - H�t, az att�l f�gg, hogy mit f�z�l? Nem akarok m�rgez�st kapni. - Petike, dr�ga, nem el�sz�r eszel abb�l, amit �n k�sz�tettem, m�r r�g rosszul lett�l volna, ha t�nyleg olyan rosszul f�z�k. HA t�nyleg ilyen v�lem�nnyel vagy a kaj�mr�l, akkor ink�bb ne is gyere – j�tszottam a s�rt�d�ttet. - Remek szak�cs vagy, Dorci. Ne duzzogj – �lelt meg. - Lesz�lod a szak�cstudom�nyom, ut�na meg vigasztalsz? – mondtam most m�r nevetve, mik�zben bepakoltam a csomagtart�ba. – Am�gy s�lt h�s lesz, krumplival �s sal�t�val. - Ok�s, hazaugrom, lepakolom a t�sk�kat �s megyek, rendben? - Persze, akkor addig is, szia – adtam a szok�sos k�t puszit az arc�ra b�cs�z�sk�ppen. Miut�n Peti elment, be�ltem az aut�ba �s t�relmetlen�l, az ujjammal a korm�nyon dobolva v�rtam Kriszti�nt. P�r perc eltelt�vel azt�n meg is �rkezett. �gy szedte a leveg�t, mint aki �pp akkor futotta le a maratont. - Bocsi, de nem tudtam el�bb elszabadulni – menteget�z�tt. - Semmi baj. Elh�vtam Petit vacsizni. Van valami amir�l besz�ln�nk kell.

31. fejezet	Anna	2011.07.04. 16:57
- Hozz�tok menj�nk vagy hozz�nk? – k�rdezte Kriszti�n, mikor be�rt�nk a v�rosba. - Menj�nk hozz�nk – feleltem. – �gy eml�kszem, hogy nem hagytam n�latok ruh�t m�ltkor. - Nekem ruha n�lk�l is j� leszel – mondta perverz mosollyal. - H�t, azt elhiszem – nevettem, ami szinte hihetetlen volt, hisz p�r perccel ezel�tt m�g s�rtam, nem is ak�rhogyan. P�r perc m�lva meg is �rkezt�nk. - Zit��k itthon lesznek? – �rdekl�d�tt, mik�zben ment�nk felfel� a l�pcs�n. - Huh, el is felejtettem megk�rdezni, de szerintem biztos, mert v�ge van a tavaszi sz�netnek �s suliba kell mennie. - Akkor lehet, m�gis csak jobb lenne, ha �tmenn�nk hozz�m – hirtelen meg�llt el�ttem, nem �rtettem, hogy mi t�rt�nhetett. Azt�n megpillantottam �kost. - Szia! – �dv�z�lt, kit�r� �r�mmel. - Hell�! – k�sz�ntem, nem kis meglepetts�ggel. - Minek k�sz�nhetj�k a l�togat�sod? – k�rdezte Kriszti�n a t�le telhet� legbunk�bban, mik�zben gyilkos szemekkel m�regette �kost. - Tudom, hogy milyen ez a nap Dorka sz�m�ra �s mellette szeretn�k �llni, mint bar�t. Sz�val vissza az agyarakkal �csk�s. Ezt neked hoztam, tudom, hogy ez a kedvenc vir�god – ny�jtott �t fel�m fordulva egy csokor s�rga r�zs�t. Kriszti�n nem sz�lt egy sz�t sem, pedig l�ttam, hogy m�r a nyelve hegy�n van a cs�p�s megjegyz�s, de visszafogta mag�t �s csak megvet�en m�regette �kost. - K�sz�n�m, nagyon kedves t�led. Bej�ssz? – k�rdeztem miut�n kinyitottam az ajt�t. - Nem k�v�natos szem�ly vagyok, �szrevettem – mondta, mik�zben Kriszti�nra pillantott. – Majd m�g l�tlak – adott egy puszit az arcomra. – Kitart�s, szia! – k�sz�nt el �s m�r robogott is lefele a l�pcs�n. - H�t ez meg mit k�pzel mag�r�l, ide �ll�t �s j� pofizik egy sort – h�borgott Kriszti�n. - Na, ne duzzogj, �gy is tudod, hogy nekem csak te vagy fontos – sim�tottam meg az arc�t nyugtat�sk�ppen. - Tudom, de akkor is van egy nagy el�nye. Nektek m�r volt k�z�s m�ltatok – vil�g�tott r�. - Igen, ami a sz�leim hal�l�val v�gz�d�tt. K�ny�rg�m, felejts�k m�r el ezt az incidenst. Semmi er�m nincs most a dr�m�z�shoz, ha nem haragszol – mondtam a kellet�n�l kicsit durv�bban. - M�g te vagy felh�borodva? Nem az �n exem v�rt r�m az ajt� el�tt. - Bocsi, ne haragudj, csak egy kicsit ki vagyok, nekem nem valami k�nny� ez a mai nap. Nem akartam �gy r�d f�rmedni, csak m�r elegem van. - Sajn�lom �n is. Tudom, hogy nem kellene, de valami�rt m�g is a riv�list l�tom ebben a sr�cban – magyar�zta mik�zben meg�lelt. - Velem is ugyanez lenne ford�tott esetben, hidd el. Holnap be kell mennem, dolgozni. - J� lenne megint egy�tt dolgozni, mint Laur��k esk�v�j�n – vetette fel. - H�t majd beaj�nllak p�r embernek, ha szeretn�d? - Remek �tlet, legal�bb ann�l t�bb id�t tudn�nk egy�tt t�lteni, mert a mostani hetem is k�sz katasztr�fa lesz – s�hajtott egy hatalmasat. - Ne agg�dj, nekem is 3 esk�v�, 2 sz�linap �s 1 c�ges buli lesz csak ezen a h�ten, amit fel�gyelnem kellene. - Az sz�p – f�gyentett. – Akkor gondolom, az e heti tal�lkoz�sok ki vannak l�ve. - Maximum este tudunk tal�lkozni �s egy�tt aludni, de ha koncerted van, akkor ez sem lehets�ges. - A h�ten 8 koncertem lesz. - Akkor megint nem l�tjuk egym�st? - Nem hiszem – hajtotta le a fej�t b�natosan. - Ugyan m�r feln�tt emberek vagyunk, csak kib�rjuk – szinte �n sem hittem el azokat a szavakat, amik elhagyt�k a sz�mat. – Basszus, dehogy b�rjuk. Mi lenne, ha legal�bb �jjelre �tj�nn�l? Az is t�bb lenne, mint a semmi. H�tv�gre van valamit programod? - Szombaton van egy fot�z�s meg egy koncert, de a vas�rnapom �res. - Remek, egy h�t m�lva egy�tt t�lthet�nk egy napot – nevettem keser�en. – Legal�bb �gy, hogy nem vagyunk folyton a m�sikkal, nem megy�nk olyan hamar a m�sik agy�ra. Lehet, ha t�nyleg egy�tt lenn�nk a h�t minden napj�n �s a nap 24 �r�j�ban azt ki sem b�rn�nk. Az�rt, valljuk be, hogy mindkett�nkben van egy kis makacss�g. - Csak a magad nev�ben besz�lj, te vagy olyan cs�k�ny�s ak�r egy csacsi – viccel�dtem. M�g mindig meglep�d�m, hogy ak�rmilyen szomor� vagy komor is vagyok, mindig siker�l megvigasztalnia. - Elmegy�nk v�s�rolni? – k�rdeztem egy hirtelen �tlett�l vez�relve. - Ilyenkor? – k�rdezte fintorogva. - Ugyan Kriszti�n, m�g kor�n van, am�gy meg, ha egy mozit javasoltam volna, akkor nem lenne ellenvet�sed. Ez a kapcsolatunk f�pr�b�ja, ha kib�rsz velem egy v�s�rl�st, akkor t�nyleg te vagy a megfelel� pasi a sz�momra. - Azt hiszem, hogy el fogok bukni. Ez egy teljes�thetetlen k�r�s – vette � is viccesre a figur�t. - Na, k�rlek – vetettem be a k�ny�rg� szemp�rt, aminek tudtam, hogy �gysem tud ellen�llni. - Ok�, vedd a kab�tod – adta be v�g�l a derek�t. - Im�dlak – ugrottam a nyak�ba, majd felkaptam a kab�tomat �s indultam is lefele a l�pcs�n. - Ilyenkor, olyan vagy, mint egy kisl�ny – nevetett Kriszti�n, amikor megl�tta, hogy milyen t�relmetlen�l v�rom �t az aut�ban. Most kiv�telesen az �n aut�mmal ment�nk, amit �n vezethettem. Ez persze Kriszti�nnak cseppet sem tetszett �s sz�v� is tette az el�gedetlens�g�t. – Olyan lassan m�sz, hogy az el�bb l�ttam, amint egy csiga lehagy minket. Ez az aut� sokkal szebben megy, amikor �n vezetem. - �n vagyok a gyerek? Hazafele vezethetsz – mosolyodtam el. – Figyelj, �n elmegyek a H&M-be, de neked nem kell k�s�rgetned, nyugodtan mehetsz, amerre szeretn�l. - Nekem teljesen megfelel ott is, �n �gysem akarok venni semmit – mondta nevetve. �n k�zben leparkoltam egy �res helyre. Nevetve l�pt�nk be a pl�z�ba, ahol azonban nem v�rt meglepet�ssel kellett szembe n�zn�nk.

30. fejezet	Anna	2011.07.02. 16:10
Reggel szok�s szerint �n �bredtem el�bb, de er�m m�r nem volt, hogy kikeljek az �gyb�l �s fel�lt�zzek. Ez�rt ism�t figyeltem a mellettem alv� Kriszti�nt. �gy irigyeltem, ami�rt ilyen b�k�sen tud aludni, � az �jjel ugyanis megint rengeteg id�t t�lt�ttem �bren. Szerencs�re most nem voltak r�m�lmaim, de valami�rt m�gsem tudtam nyugodtan pihenni. Olyan rossz el��rzetem volt valami miatt. Gondolatmenetemet Kriszti�n szak�totta f�lbe, mert elkezdett mocorogni mellettem. - J� reggelt – �dv�z�ltem. - Szia, kicsim – cs�kolt meg, majd miut�n elv�ltunk, hossz� ny�jt�zkod�sba kezdett. – Mi�ta vagy fent? – �rdekl�d�tt. - P�r perce. Mi lesz a mai program? - H�t, szerintem elmegyek vir�got venni any�nak, megeb�del�nk �s indulnunk kell vissza Pestre, mert m�g be akarunk menni a temet�be is. - Te is kij�ssz velem? – picit meg voltam lep�dve. - Persze, veled szeretn�k lenni, ha nem gond. Lehet, hogy bolondnak n�zel, de nekem ez m�gis csak olyan, mint egyfajta bemutatkoz�s – s�t�tte le a szem�t sz�gyenl�sen. - Dehogy n�zlek bolondnak, ez megfordult m�r az �n fejemben is, csak nem akartam r�d er�ltetni. - Szerinted �n olyan t�pus vagyok, akire r� lehet er�ltetni dolgokat? – n�zett r�m k�rd�n. Csak megr�ztam a fejem. El�szedtem egy farmer �s egy p�l�t, ki akartam menni a f�rd�be, de Kriszti�n visszah�zott. Szenved�lyesen cs�kol�zni kezdt�nk, m�r a p�l� is leker�lt r�lunk, amikor siker�lt er�t vennem magamon �s le�lltam. – Mi a baj? – �rdekl�d�tt kipirulva. - A sz�leid h�z�ban vagyunk, nem hiszem, hogy j� �tlet lenne – magyar�ztam. - Szerencse, hogy neked mindig a hely�n van az eszed. �n egyszer�en k�ptelen vagyok tiszt�n gondolkozni a k�zeledben, komolyan mondom, hogy meg�rj�tesz. - Te is engem, de itt akkor se – csit�tottam. - Igazad van – l�tta be v�g�l. – Szerintem menj�nk el a vir�goshoz, j�? - Persze, �gyis nekem is vennem kell valamit – felvett�k a cip�t �s elindultunk, Kriszti�n m�g sz�lt, hogy elmegy�nk, mindj�rt j�v�nk. Aut�ba �lt�nk �s r�vid id� m�lva meg is �lltunk egy vir�gos el�tt. Sopron sokkal kisebb, mint Pest, sokkal gyorsabban el lehet jutni egyik helyr�l a m�sikra. Az is tetszett benne, hogy nagyon csendes. - J� napot! Miben seg�thetek? – k�rdezte kedvesen az elad�, amikor bel�pt�nk. Meglepett, hogy nincs senki m�s a boltban. Hozz�szoktam, hogy Pesten m�teres sorok �llnak ilyen alkalmakkor. - 5 sz�l feh�r r�zs�b�l szeretn�k egy csokrot – felelte Kriszti�n. - �n pedig 10 sz�l feh�r liliomb�l szeretn�k egy m�sikat. - Rendben van. Sajnos egy kicsit v�rniuk kell r�. Addig nyugodtan menjenek el, negyed �ra m�lva k�szen lesz mindk�t csokor – magyar�zta a vir�gos. - K�sz�nj�k, akkor itt lesz�nk – felelte Kriszti�n. S�t�lgattunk, amikor is Kriszti�n megl�tott egy k�r�lbel�l vele egy magas, barna haj� sr�cot. - Boti, cs�� – �dv�z�lte. - Szevasz  K�ly�k, r�g l�ttalak – lepacsiztak, majd Boti r�m emelte a tekintet�t. – Kov�cs Botond – mutatkozott be. - Feh�r Dorka – Kriszti�n b�szk�n meg�lelt. - Haver, nem is mondtad, hogy van bar�tn�d – mondta Boti szemreh�ny�an Kriszti�nra n�zve. - Olyan r�g besz�lt�nk, mikor utolj�ra h�vtalak eml�tettem szerintem, hogy van valaki, aki tetszik – magyar�zkodott Kriszti�n. - Te vagy az a l�ny, aki elutas�totta a nagy �der mester k�zeled�s�t? – �n csak b�logattam nevetve. – �szinte elismer�sem – kacsintott r�m. Nem besz�lgethett�nk sokat, hisz Boti is sietett �s nek�nk is vissza kellett menn�nk a boltba. Megbesz�lt�k, hogy, ha legk�zelebb felj�n a f�v�rosba, felt�tlen�l elj�n vel�nk valahova besz�lgetni. Kifizett�k a csokrokat. Kriszti�n �tadta a csokrot az anyuk�j�nak a testv�rei k�s�ret�ben, aki nagyon meghat�dott rajta, ahogy mind a h�rom gyereke ott �ll el�tte vir�ggal a kez�ben. Bele gondoltam, hogy milyen j� lenne, ha velem is megt�rt�nhetne mindez, hogyha adhatn�k anya kez�be aj�nd�kot, nem csak any�k napj�n, hanem az �v b�rmely napja is j� lenne. Hi�ba k�zd�ttem ellene, kig�rd�lt egy k�nnycsepp, vill�mgyorsan let�r�ltem, de Kriszti�n szeme �gy is �pp elkapta a mozdulatot. Felment�nk a szob�ba �sszecsomagolni. - Anya, ne haragudj, de megy�nk. Dorka m�g be akar menni a temet�be – b�cs�zott el k�t puszival Kriszti�n. - K�sz�n�m a vend�gl�t�st – �leltem meg �n is mindenkit. - Ugyan – legyintett Erika. – Gyere m�skor is, sz�vesen l�tunk. Kisfiam, te pedig, amint lesz, id�d gyere le. Vigy�zzatok egym�sra – integetett, mikor mi m�r az aut�ban �lt�nk. Eg�sz �ton sz�tlanul �ltem, nekem ez a nap nem boldogs�got hoz, hanem szomor�s�got. Kriszti�n l�tta rajtam, hogy baj van, de nagyon �r�ltem, hogy nem k�rdezgetett, csak megfogta a kezem. Egym�sra pillantottunk, nagyon h�l�s voltam neki, hogy itt van velem. �tk�zben Kriszti�n meg�llt egy benzink�tn�l, szerencse, hogy nem sz�lltam ki, csak megk�rtem, hogy hozzon nekem valamit inni, mert kifele j�vet megt�madta egy csapat rajong�. Hihetetlen�l �r�ltem a s�t�t�tett ablakoknak, amik megv�dtek a k�v�ncsi szemp�rokt�l. Kriszti�n gyorsan kiosztotta az autogramokat �s elk�sz�tette a k�peket �s m�s be is pattant mell�m. - Felh�vom Zit�t, hogy tal�lkozzunk a temet�n�l, m�r nem akarok bemenni el�tte a v�rosba – magyar�ztam. Zita beleegyezett, hogy kij�n taxival. Az �t h�tral�v� r�sz�ben csak b�multam kifele az ablakon. Mikor meg�rkezt�nk a temet�h�z, hirtelen elfogott az a b�ntudat, ami minden egyes alkalommal a hatalm�ba ker�t, amikor a sz�leim hal�l�nak k�r�lm�nyeimre gondolok. Miattam t�rt�nt minden �s hi�ba bizonygatja mindenki az ellenkez�j�t, �n tudom. Ez a tudat �letem v�g�ig �ld�zni fog. Ki vett�k a vir�got a kalaptart�r�l, Kriszti�n megfogta a kezem �s m�r indultunk is befele. L�ttam, hogy Zita elhozta Tomik�t is. - Sziasztok – k�sz�nt�nk csendesen. Sz�pen lassan elindultunk befel� a temet�be. Zit�val el�l ment�nk, a fi�k pedig m�g�tt�nk kullogtak, sz�p lassan. Meg�lltunk a s�r el�tt, letett�k a vir�got. Hirtelen nagyon neh�z lett a sz�vem a sok f�jdalomt�l, eml�kt�l. Minden apr� dolog az eszembe jutott. Minden sz�p �s kev�sb� sz�p eml�k. Mint ilyenkor mindig, a k�nnyeim z�porozni kezdtek, ak�rcsak a h�gom�. A sr�cok szinte egyszerre �leltek meg minket. Csendben �lltunk egy kis ideig. - Menj�nk – javasolta Zita, a s�r�st�l rekedtes hangon. - Nem baj, ha m�g egy kicsit maradok? Mindj�rt ut�natok megyek - mondtam. - Nem, dehogy – felelt�k. - Maradjak? – k�rdezte Kriszti�n. - Igen, k�rlek – feleltem er�tlen�l. A gondolataim valahol nagyon messze j�rtak, gyerekoromba j�rtam, a nyaral�sokon, a csal�di kir�ndul�sokon. Szinte �reztem anya csokis s�tij�nek az illat�t vagy a parf�m�t, amit mindig haszn�lni szokott. L�ttam lelki szemeim el�tt, ahogy apa dob�l a Balatonba. Forogtak az az eml�kk�pek a fejembe. – L�tj�tok, megtal�ltam azt az embert, aki t�nyleg szeret engem – fogtam meg Kriszti�n kez�t. – Biztos ti is im�dn�tok �t – folytattam zokogva. Kriszti�n nyugtat�an simogatta a h�tam. - Rem�lem, tudj�k, hogy mindig a l�nyuk gondj�t fogom viselni, �gy vigy�zok majd r�, mint ahogy azt maguk tenn�k. � a legjobb dolog, ami az �letemben t�rt�nt – mondta Kriszti�n. - Szerintem mehet�nk – mondtam. – Sziasztok! - n�ztem m�g utolj�ra vissza sz�leim s�rj�ra. – K�sz�n�m, hogy vagy nekem – adtam egy puszit Kriszti�n arc�ra az aut�ban.

29.fejezet		2011.06.30. 17:09
- Megj�tt�nk! – ki�ltott Kriszti�n, amikor bel�pt�nk az ajt�n. - Cs�, Kiki – pacsizott le vele az �ccse. - Szia, Gabesz vagyok – ny�jtotta fel�m a kez�t. - �r�l�k, hogy megismerhettelek. Dorka vagyok – Kriszti�n eml�tette, hogy hasonl�tanak Gabesszal, de nem gondoltam volna, hogy ennyire. Ha nem tudtam volna, hogy csak f�ltestv�rek, soha nem tal�ltam volna ki. - Szia, kisfiam – �lelte meg Kriszti�n az anyuk�ja is. - Erika vagyok, szia. Te pedig, gondolom Dorka. Kriszti�n m�sr�l sem tud besz�lni hetek �ta, csak r�lad – mosolygott kedvesen.  �pp ny�jtani akartam a kezem, amikor meg�lelt. Hirtelen j�tt, de nagyon j�l esett a k�zvetlens�ge. Kriszt�n nevel�apuk�ja m�g dolgozott, a h�g�nak pedig t�ncpr�b�ja volt.  A t�sk�kat lepakoltuk Kriszti�n r�gi gyerekkori szob�j�ba, majd kiment�nk a konyh�ba besz�lgetni. M�g mindig feszengtem kicsit, de mivel mindenki olyan kedves volt, k�nnyen megbirk�ztam a helyzettel.  Rengeteg dologr�l sz� esett, mindenki lelkesen k�rdezgetett mindenf�l�t t�lem, �n pedig kitart�an v�laszolgattam. Megismerkedtem Kriszti�nnal, nagysz�leivel is, �k is nagyon rendesek voltak velem. Mindannyian nagyon elszomorodtak, amikor a sz�leimr�l k�rdeztek �s �n pedig elmes�ltem nekik, hogy mi t�rt�nt. - Legk�zelebb, hozd el a h�godat is, nagyon szeretn�m megismerni – k�rte Erika. Azt mondta, hogy, ha mag�zni merem, ink�bb hozz� se sz�ljak, de persze, cseppet sem gondolta komolyan. Nem sok�ra meg�rkezett Kriszti�n apuk�ja �s a kish�ga is. Vel�k is megismerkedt�nk. - Nem megy�nk el s�t�lni? Megmutatom neked a v�rosomat – fordult fel�m Kriszti�n. - Persze, mehet�nk. - �n is mehetek veletek? – k�rdezte Zs�fika. - Nem, kettesbe akarunk lenni – v�gta r� Kriszti�n szinte gondolkoz�s n�lk�l. - Dehogyis, nyugodtan j�hetsz – l�ktem meg Kriszti�nt vicceskedve. - Kifejezetten j� hat�ssal vagy Kriszti�nra, ahogy l�tom. Nem bulizik f�ktelen�l �s b�r r�gen szok�sa volt, nem v�ltogatja olyan gyakran a „bar�tn�it”, mint a zoknij�t. �r�l�k, hogy veled van – mondta Erika, amikor Kriszti�n elment, hogy felvegyen egy pulcsit. - K�sz�n�m. Am�gy kiskor�ban is ilyen hisztis volt m�r? -�, persze, mindig is rettent� akaratos volt – elkezdt�nk nevetni, Kriszti�n pont vissza�rt. - H�k�s, ugye nem r�lam van sz�? – �rdekl�d�tt. - De, pont arr�l van sz�, hogy cs�k�ny�s vagy, mint egy szam�r – nevetett Erika. - �n? Anya, te nem is ismersz engem, ha ilyet mersz �ll�tani – j�tszotta meg mag�t Kriszti�n. – Zs�fika! Mi megy�nk, ha akarsz j�nni, akkor most gyere, mert itt hagyunk – kiab�lt fel az emeletre. - Mi�rt vagy ilyen undok a tes�ddal? Alig l�tod �s ilyen vagy vele – sz�ltam r�. - Nem is vagyok undok. Csak veled szerettem volna lenni – menteget�z�tt. - Jaj, olyan aranyos vagy. De velem lehetsz eg�sz h�ten, viszont, ha j�l tudom, lassan k�t h�napja nem volt�l Sopronban – dorg�ltam meg. - Igazad van, kedvesebb leszek – �g�rte meg. Zs�fi nem sok�ra lej�tt �s el is indultunk. Nagyon meglep�dtem, amikor Kriszti�n megfogta a kezemet. K�rd�n emeltem r� a tekintetemet. – Itt nem kell bujk�lnunk, senki nem �rul be minket a bulv�rnak – magyar�zta. - V�gre – s�hajtottam fel. Elment�nk megn�zni a belv�rost, majd le�lt�nk egy fagyiz� el�, Kriszti�n bement fagyi�rt, mi pedig kint v�rtuk Zs�fival. - Te sportolsz valamit? – k�rdezte. - H�t mostan�ban csak futok, de r�gebben kosaraztam. Te pedig, ha j�l tudom, t�ncolsz ugye? - Igen – b�logatott helyesl�en. - Kriszti�n mes�lte, hogy j� vagy – kacsintott r�m. El�g meglepettnek t�nt. – Tudom, hogy nem az a t�pus, aki �ssze-vissza dics�rget, de att�l m�g b�szke r�d – l�tszott, hogy a szavaim �r�met okoznak neki �s ez�rt m�r is sokkal boldogabbnak t�nt. Miut�n megett�k a fagyit elindultunk hazafele. Este m�g besz�lget�nk egyet a teraszon, mivel nagyon j� id� volt.  Azt�n Kriszti�nnal j� �jszak�t k�v�ntunk a t�bbieknek �s felment�nk a szob�ba. Megmutatta, hogy merre tal�lom a f�rd�t. Gyorsan letusoltam, fogat mostam �s megf�s�lk�dtem. Kriszti�n is pillanatok alatt v�gzett az esti teend�ivel �s beb�jt mell�m az �gyba. Szok�s szerint hozz�simultam. - Ugye nem is volt olyan borzalmas? – k�rdezte nevetve, mik�zben a hajammal j�tszott. - Nem, nagyon kedves csal�dod van – mondtam. Annyira sajn�ltam, hogy �n m�r sosem mutathatom be any�nak �s ap�nak. Biztos, hogy �k is nagyon szeretn�k Kriszti�nt. - Biztos vagyok benne, hogy �n is j�l kij�nn�k anyuk�d�kkal – mondta, mintha csak olvasni tudna a fejemben. - �n is. A csal�dr�l jut eszembe, fel kellene h�vnom Zit�t, hogy nem haltak-e �hen – levettem az �jjeliszekr�nyr�l a telefont �s t�rcs�ztam a tes�m sz�m�t. Hosszan besz�lgett�nk, megnyugtatott, hogy minden a legnagyobb rendben �s elmondta, hogy felesleges idegeskednem. Mire letettem a telefont Kriszti�n m�r aludt, s�t az eg�sz h�t csendbe burkol�zott. Halkan kimentem a konyh�ra egy poh�r v�z�rt. Gabesz �lt a konyhaasztaln�l fagyit majszolva. - Szia – suttogtam halkan. – Nem tudsz aludni? - Szia! Tele van a fejem, nem tudok pihenni – panaszolta el. Engedtem a csapb�l egy vizet �s helyet foglaltam G�bor mellett. - Mi a baj? Elmondod? - Nem tudom, melyik l�ny szeret engem �s melyik l�tja bennem a b�ty�mat – szakadt ki bel�le. – Nem merek ismerkedni, mert f�lek, hogy nem r�m k�v�ncsiak, hanem Kriszti�nra. - �, �rtem. H�t, szerintem az�rt ne utas�ts el mindenkit magadt�l. Annak, akinek �gy �rzed, hogy meg�rdemli, adj egy es�lyt, �gyis �szreveszed, ha nincsenek vele rendben a dolgok – javasoltam. – Am�gy meg vannak olyanok, akik nem is ismerik a b�ty�d, �n sem ismertem, nem tudtam, hogy rajonganom kellene �rte – vil�g�tottam r�. - Igazad van, k�sz�n�m a tan�csokat. Kriszti�nnak v�gre siker�lt kifognia egy rendes l�nyt. - K�sz�n�m. �n most megyek aludni, neked is ezt javaslom. J� �jt. - J� �jt – k�sz�nt el � is. Halkan b�jtam vissza Kriszti�n mell�. - Hol volt�l? – k�rdezte f�l�lomban. - Kimentem inni, aludj csak – simogattam meg, � pedig mag�hoz h�zott. - Szeretlek – suttogta, nem tudtam eld�nteni, hogy fent van-e vagy alszik. - �n is t�ged – feleltem. Pillanatok alatt elaludtam, a kimer�lts�gt�l.

28. fejezet		2011.06.26. 16:55
Egy ideig csak fek�dtem �s n�ztem, ahogy Kriszti�n alszik. Majd szinte, mint a der�lt �gb�l a vill�mcsap�s, olyan hirtelen �lmosodtam el. A szemh�jaimat, mintha m�zs�s s�ly h�zta volna lefel�. V�g�l megadtam magam �s �lomba szender�ltem. Olyan �rz�s volt, mintha csak p�r percet szund�tottam volna, �m amikor kinyitottam a szememet �s r�n�ztem az �r�ra megl�ttam, hogy m�r k�t �r�ja, aludtam. A k�vetkez� dolog, ami felt�nt, hogy Kriszti�n nincs mellettem. Elindultam a konyha fel�, sejtettem, hogy ott tal�lom majd. Igazam is lett, valamit �pp a t�zhelyn�l �gyeskedett. Halkan m�g� lopakodtam �s meg�leltem a derek�t. Ijedt�ben, majdnem eldobta a fakanalat, amivel �pp egy sz�momra meghat�rozhatatlan �telt kevergetett lelkesen. - J� reggelt, Csipker�zsika – k�sz�nt�tt egy cs�k k�s�ret�ben. - Megsz�lalt a g�d�rb�l, a lyuk. Mit csin�lsz? – �rdekl�dtem, k�zelebbr�l is szem�gyre v�ve a faz�k tartalm�t. - Ragulevest – h�zta ki mag�t b�szk�n. Mikor megl�tta, hogy �sszeh�ztam a szem�ld�k�m, megb�kte az oldalam – Ne fintorogj neki, am�g meg nem k�stoltad, lehet, hogy finom. - Igazad van, bocsi. Az igazat megvallva, nem is olyan rossz az illata – vallottam be. – Mikor lesz k�sz? – �rdekl�dtem. - Azt hiszem, m�r k�sz van – kapcsolta ki a meleg�t�st, a „leves” alatt. Vettem el� t�ny�rokat �s ev�eszk�z�ket. Ev�s el�tt eszembe jutott valami. - Most vas�rnap lesz any�k napja, gondolom hazam�sz Sopronba. - Igen, �n is err�l akartam besz�lni. Szeretn�lek elvinni magammal, hogy bemutassalak a sz�leimnek – idegesen figyelte a reakci�mat. - Szeretn�k, de nem lehet. Nem hagyhatom itt egyed�l Zit�t egy eg�sz h�tv�g�re, meg am�gy is, szeretn�k kimenni a temet�be. - Zita nem lenne egyed�l, Tomika biztos sz�ves-�r�mest vele maradna eg�sz h�tv�g�n. Vas�rnap d�lut�n, amikor vissza�rt�nk pedig sz�vesen kiviszlek titeket a temet�be. Na? - R�szemr�l rendben, felh�vom Zit�t is – t�rcs�ztam Zita sz�m�t, elmondtam neki a h�tv�g�re vonatkoz� terveket, � pedig kit�r� �r�mmel fogadta, hogy v�gre mag�ra merem hagyni huzamosabb ideig. Mostan�ban, �gyis minden szabadidej�t Tam�ssal t�lti. Az iskol�ban �pp sz�net volt, ez�rt semmi kifog�som nem volt a dolog ellen. Miut�n letettem a telefont, v�gre megk�stoltam a levest. Egy hajsz�l mentette, hogy nem k�ptem ki, nagy nehezen letuszkoltam a torkomon a falatot. – Nagyon szerelmes lehet a szak�cs, mert eszm�letlen�l el van s�zva – mondtam ki �vatosan a v�lem�nyemet, nehogy megs�rtsem. Az � arc�n is l�ttam, hogy nem �zlik neki. Fel�lltam �s odas�t�ltam mell�. – Legal�bb megpr�b�ltad – adtam egy puszit az arc�ra, vigasztal�sk�ppen.  Rendelt�nk kaj�t, majd miut�n elfogyasztottuk, neki l�ttam az elmosogat�snak. Kriszti�n m�g�m l�pett, l�gyan elkezdte cs�kolgatni a nyakam. – NE csin�ld m�r, el kell mosogatnom, k�t t�ny�r van m�g, csak kib�rod – csit�tottam. � pedig engedelmesen h�tral�pett �s v�rta, hogy v�gezzek. Abban a pillanatban, amikor letettem az utols� kanalat is, ism�t m�g�ttem termett. Apr� cs�kokkal hintette be a nyakam, majd egyre lejjebb haladt a v�llam fel�. Keze pedig m�r a p�l�m alatt j�rt, a b�r�m �gett azon a nyomon, ahol Kriszti�n ujjai j�rtak. Megragadtam a kez�t �s egyenesen a h�l�szob�ba vezettem. - Biztos vagy benne? – k�rdezte az izgatotts�gt�l rekedt hangon �n csak apr�t b�lintottam. Nem akarom r�szletezni, de akkor este nem csak aludtunk. Reggel arra �bredtem, hogy Kriszti�n puszit ad az arcomra. Kinyitottam a szemem. - Hova m�sz? – k�rdeztem, amikor megl�ttam, hogy fel van �lt�zve. - Hazamegyek, �sszepakolom a cuccaimat, 1 �ra m�lva indulunk, rendben? – k�rdezte. - Aha, persze, addig rendbe szedem magam. Mibe menjek? H�tk�znapiba vagy �nnepl�be? Mi lesz, ha nem kedvelnek? – kezdtem bep�nikolni. M�g soha nem volt r�szem ilyenben, �kos nem mutatott be a sz�leinek, m�s komolyabb bar�tom pedig nem volt. - Nyugodj meg, im�dni fognak. Viszont �n t�nyleg megyek. Ne izgulj! Szeretlek – cs�kolt meg l�gyan. Miut�n elment, nem sokkal �n is nekil�ttam a k�sz�l�d�snek, minden sz�ks�ges holmit egy sportt�sk�ba raktam. Letusoltam, a hajamat laza copfba k�t�ttem. Egyszer� farmer, p�l� du� mellett d�nt�ttem. Miut�n elk�sz�ltem, kezemet t�rdelve v�rtam Kriszti�n �rkez�s�t. A v�rakoz�s rettent� hossz�nak t�nt. V�g�l kopog�st hallottam �s m�r szaladtam is az ajt�hoz. Kriszti�n mosolyogva �llt a ajt�f�lf�nak d�lve. – Indulhatunk? – k�rdezte. - Persze – s�hajtottam nagyot. Lehajolt a t�sk�m�rt, �n pedig csak akkor vettem �szre valamit. – Kriszti�n! - Mi a baj? – nem feleltem, csak a t�k�r el� vezettem. � is megpillantotta az apr� lila v�ral�fut�st a nyak�n. – Ja, ez? Err�l, tudok. Semmi baj! - M�g hogy nem baj? Anyuk�d�khoz megy�nk, m�gsem �ll�thatsz be az �j bar�tn�ddel �s a kisz�vott nyakaddal. - Nyugi, anya tiszt�ba van ezekkel a dolgokkal. - Akkor is. Valahogy el kell t�ntetnem - el�kerestem a fi�kb�l az alapoz�t �s �vatosan elkentem Kriszti�n nyak�n. T�k�letesen lefedte az �rulkod� nyomot. – Mehet�nk – sz�ltam, amikor v�geztem. Kriszti�n felkapta a t�sk�mat, majd a szabad kez�vel az eny�m ut�n ny�lt. Bez�rtam a lak�st �s n�vekv� gyomorg�rccsel �ltem be az any�s�l�sre. A t�jat n�zve, elszund�thattam, mert a szememet kinyitva a Sopron t�bla k�sz�nt vissza r�m. – Rossz hat�ssal vagy r�m, lassan t�bbet alszom, mint te – n�ztem megvet�en Kriszti�nra, aki csak mosolygott. Nem sok�ra az aut� meg�llt egy s�rga sz�n� h�z el�tt a sz�vem pedig az eddigi temp�j�nak ezerszeres�re gyors�tott fel. - K�szen �llsz? – k�rdezte kedvesen Kriszti�n, mik�zben kinyitotta nekem az aut�ajtaj�t. - Nem – feleltem gondolkoz�s n�lk�l, de � csak elmosolyodott, ism�t. A bej�rati ajt�hoz l�pt�nk, a t�rdem pedig remeg�sbe fogott, hatalmas harm�ni�ban �llt a gyomrommal, amikben szint�n pillang�k verdestek az izgatotts�gt�l.

27. fejezet		2011.06.23. 15:43
Gyorsan felszaladtam a l�pcs�n, Kriszti�n pedig m�g mindig �lmosan csoszogott fel ut�nam. V�g�l sz�p lassan � is fel�rt, megv�rtam az ajt� el�tt. Egyenesen a szob�m fel� tartottam. A szekr�ny el�tt szok�s szerint tan�cstalanul �lltam meg. - Nem maradhatn�nk itthon, ink�bb m�gis? – k�rdezte Kriszti�n �s�tozva, mik�zben bevet�d�tt az �gyamba. - Olvasol a gondolataimban. �n is �pp erre gondoltam. Van, egy csom� DVD-m majd maximum n�z�nk valamit azok k�z�l. Most viszont, ha nem haragszol el megyek, rendbe szedem magam. - Mi�rt, �gy mi a bajod magaddal? - �gy n�zek ki, mint egy 5 napos v�zi hulla – foglaltam �ssze r�viden. Kriszti�n v�laszol csak megtekerte a fej�t. – Sietek – pusziltam meg az arc�t, majd rohantam is a f�rd�be. Gyorsan letusoltam �s hajat mostam. J� alaposan megd�rg�ltem a t�r�lk�z�vel, bef�jtam a kedvenc hajspray-mmel �s kif�s�ltem, nem akartam az id�t h�zni a megsz�r�t�s�val. Felvettem egy k�nyelmes sz�rke mack�nadr�got �s egy topot. A szob�ba vissza�rve l�ttam, hogy Kriszti�n elaludt. �vatosan betakargattam. Kimentem a nappaliba, a telefonom k�s�ret�ben. J�l tettem, hogy nem hagytam benn a szob�ban, Kriszti�n feje mellett, mert szeg�nyt felkeltette volna, ugyanis alighogy ki�rtem a nappaliba megcs�rrent. Peti volt az. - Szia Dorci, figyelj, a te k�rny�keden van dolgom, nem lenne gond, ha felugran�k hozz�d? – k�rdezte. - Nem, dehogy, csak itt van Kriszti�n is, ha neked nem baj, akkor nek�nk sem. - V�gre megismerhetem, remek – �rvendezett. – Negyed�ra �s ott vagyok, ha nektek j�. - Persze, itthon lesz�nk. Csak k�rlek, ne cs�ngess be, mert Kriszti�n alszik, h�tha felkelted. - Rendben, majd kopogok, vagy telefonon megcs�rgetlek. - Ok�, szia. - Szia – k�sz�nt el � is. Kicsit izgatott voltam, a jelenlegi legjobb bar�tom �s a szerelmem els� tal�lkoz�sa miatt. Mihez kezdek, ha nem b�rj�k egym�st? Kriszti�n azt sem tudja, hogy tal�lkoztam Petivel. Peti pedig mit sem sejt, Kriszti�n foglalkoz�s�r�l. B�r, ha m�r itt tartunk, �n sem tudom, hogy Peti hol dolgozik. Alig kezdtem el olvasni a k�nyvet, amikor a telefonom ism�t cs�rg�sbe kezdett. Mikor l�ttam, hogy Peti az, fel sem vettem, elindultam a bej�rati ajt�hoz. � telefonnal a kez�ben �llt, �s mosolyogva tette zsebre, amikor megpillantott. Vid�man �lelt meg �s miut�n mindketten kaptunk a m�sikt�l k�t-k�t puszit, beinvit�ltam. Le�lt�nk a kanap�ra. – Mes�lj, hogy b�k�ltetek ki! – �rdekl�d�tt szinte egyszerre. �r�ltem, hogy ennyire k�v�ncsi arra, hogy mi t�rt�nt. - �kos r�j�tt, hogy m�r sosem leszek olyan, mint r�gen, hi�ba pr�b�lkozik �s elengedett. �n pedig egyenesen Kriszti�nhoz mentem, r�vid gy�zk�d�s ut�n, meg is bocs�jtott. - Na, �r�l�k, hogy megold�dott, de nem furcs�llod kiss�, hogy �kos ilyen hamar feladta? - Erre nem is gondoltam – vallottam be, �szint�n. Kicsit aggasztani is kezdett a dolog, hisz �kos t�nyleg nem ilyen t�pus, � nem adja fel. Peti l�thatta rajtam, hogy agg�dom. - B�r, lehet, hogy t�nyleg megj�tt az esze �s r�j�tt, hogy es�lye sincs egy ilyen j� csajn�l – b�k�tt kedveskedve oldalba, hogy jobb kedvre der�tsen. S l�m a rosszkedvem amilyen gyorsan j�tt, olyan gyorsan t�vozott is. �ppen jav�ban besz�lgett�nk, amikor kiny�lott a z ajt� �s Kriszti�n l�pett be rajta, nem kicsit gy�r�tten. R�pillantott Petire, teljesen le volt d�bbenve. - D�, azt nem mondtad, hogy a K�ly�k, a bar�tod – n�zett r�m v�dl�n Peti. A folytonos bec�z�sei, pedig egyr�szt j�l estek, m�s r�szt viszont az agyamra mentek. - Nekem sem, eml�tette, hogy mostan�ban a Pusk�s Petivel bar�tkozik – vetett r�m Kriszti�n is rosszall� pillant�st. - Honnan a fen�b�l ismeritek egym�st? – k�rdeztem nem kicsit meglep�d�tten. - A legjobb haverok vagyunk, sokat l�gunk egy�tt, bulizgatunk meg ilyenek – mondta Kriszti�n k�t �s�t�s k�z�tt. - Te is ismert vagy? – n�ztem k�ts�gbeesetten Petire. - Igen, �nekelek �s sz�n�szkedem – felelte. Nem haragudhattam r�, ami�rt nem mondta el, hisz nem is k�rdeztem, s�t sz� sem volt ilyenekr�l, de m�gis rosszul �rintett, hogy az hittem, v�gre lesz egy ugyanolyan h�tk�znapi bar�tom, mint amilyen �n vagyok �s v�g�l kider�lt, hogy az eg�sz k�rnyezetemb�l csak �n vagyok „civil”. – Haragszol? - Nem, dehogy. Csak el�g fur�n alakultak a v�letlenek. �n meg m�g att�l tartottam, hogy majd nem j�tt�k ki j�l – nevettem legf�k�ppen saj�t magamon. - M�g nem is mes�lted, hogy hol ismerkedtetek meg – vetette fel Kriszti�n a t�m�t. - H�t, �n csak belefutottam Dork�ba – kezdett hahot�z�sba Peti. - Igen, ez sz� szerint �gy t�rt�nt, elmentem egyet futni �s volt egy �tk�z�s�nk Petivel – magyar�ztam meg, Kriszti�n �rtetlen arckifejez�s�t l�tva. Innent�l kezdve csak �gy �ml�ttek a jobbn�l jobb besz�dt�m�k. A csacsog�snak v�g�l az vetett v�get, hogy Petinek el kellet indulnia egy sz�nh�zi pr�b�ra. Alighogy becsuk�dott az ajt� Peti m�g�tt, Kriszti�n a h�tam m�g� l�pett �s �t�lelte a derekamat, majd szembe ford�tott mag�val �s szenved�lyesen megcs�kolt. - Milyen filmet n�zz�nk? – k�rdezte, amikor ajkaink elv�ltak egym�st�l. - Nekem mindegy, csak ne akci�filmet vagy valami h�bor�sat. Legink�bb egy romantikus v�gj�t�khoz lenne kedvem, de gondolom, azt meg te nem szeretn�d. - Nekem az is teljesen megfelel – egyezett bele. V�g�l a N�szaj�nlatra esett a v�laszt�sunk. Kriszti�n kiment, hogy csin�ljon pattogatott kukoric�t, �n pedig be�ll�tottam, a lej�tsz�t. Az eg�sz filmet v�gig nevettem, legnagyobb meglepet�semre, Kriszti�n sem unottan n�zte, hanem tal�n m�g �lvezte is a filmet. Mikor v�ge lett a filmnek, Kriszti�n megint hatalmasat �s�tott. - Mi van veled, �lomk�ros lett�l? – csipkel�dtem. - Nem tudom, de nem akarunk aludni? Az �jjel te sem sokat aludt�l. Csak egy kis d�lut�ni szundi – gy�zk�d�tt. - Rendben van, aludjunk – egyeztem bele. Kriszti�nnak sem kellett t�bb, hanyatt v�gta mag�t �s el is helyezkedett az alv�shoz. Mag�hoz �lelt �s m�r le is csukta a szemeit.  �n nem mertem elaludni, f�ltem a l�tv�nyt�l, ami �lmomban v�rt.

26. fejezet		2011.06.20. 15:03
B�k�sen s�t�ltam az utc�n, nem tudtam merre tartok, csak j�l esett s�t�lni egyet a friss leveg�n. A sokk, csak ezut�n j�tt. Kriszti�n a f�ld�n fek�dt, k�r�l�tte minden csupa v�r.  Odaszaladtam hozz�, �m az utc�n senki nem volt, akit�l seg�ts�get k�rhettem volna.  Egyszer�en ne tudtam, hogy mit kellene tennem. Sz�l�tgattam, de nem v�laszolt. �n pedig csak �ltem mellette s�rva, tudtam, hogy m�r minden hi�ba. Az arca olyan b�k�s volt, mintha csak aludna, de �n tudtam, hogy ebb�l az �lomb�l m�r soha nem fog felkelni. Az eg�sz test�n m�ly v�g�sok �ktelenkedtek elcs�f�tva azt.  A mellkas�ra d�ltem �s csak s�rtam, m�g feh�r ing�t m�r nem csak a v�r, de k�nnyeim is el�ztatt�k. Egyszer�en nem kaptam leveg�t a s�r�st�l, �n sem akartam m�r n�lk�le l�tezni. Hirtelen l�p�sek zaj�t hallottam, nem akartam feln�zni. Valaki nevet�sben t�rt ki, ekkor a k�v�ncsis�gom gy�z�tt. �rdekelt, hogy ki az a borzalmas embernek nem nevezhet� l�ny, aki egy ilyen szitu�ci�n nevetni tud. F�l szemmel felsand�tottam �s �kossal n�ztem farkasszemet, szeme olyan szint� gonoszs�got sugallt, hogy tudtam, hogy ez az eg�sz helyzet, csak is miatta k�vetkezhetett be.  Nem kaptam leveg�t, a mellkasom szor�tani kezdett. Felriadtam. Zih�lva k�rbe n�ztem, beletelt p�r percbe, mire tudatosult bennem, hogy Kriszti�n szob�j�ban vagyok, akinek szerencs�re semmi baja, mellettem alszik. �vatosan, hogy fel ne keltsem, fel�ltem. Meg pillantottam a digit�lis�ra kijelz�j�t, ami 6:30-ot mutatott. A torkom m�g mindig �ssze volt szorulva ett�l a t�l val�s�gh� �lomt�l. F�radtan d�ltem vissza a p�rn�ra. A szemem el�tt lebegett Kriszti�n �lettelen test�nek k�pe �s a k�nnyeim akaratlanul is utat t�rtek maguknak. Halk szipog�sommal, siker�lt fel�bresztenem Kriszti�nt is. - Mi a baj? – k�rdezte f�radtan, mik�zben � is fel�lt mell�m. - Semmi, csak egy rossz �lom, aludj csak – mosolyogtam r� �s sim�tottam v�gig az arc�t. - Gyere te is fek�dj vissza mell�m – mondta �s�tva �s h�zott le maga mell�. A fejem a v�ll�n pihent, � pedig nyugtat�an simogatta a h�tamat. Kriszti�n vissza tudott aludni, �n azonban nem mertem megkock�ztatni az �jabb r�m�lom lehet�s�g�t, ez�rt csak fek�dtem mellette. Mivel tudtam, hogy sosincs ideje rendesen enni, ez�rt �vatosan kikeltem az �gyb�l �s halkan elindultam a konyha fel�, hogy k�sz�tsek a t�bbieknek reggelit. Val�sz�n�leg Zita �s Tomi bev�s�roltak, mert a h�t�, most nem kongott az �ress�gt�l, mint �ltal�ban. Kiv�telesen m�g volt is mib�l reggelit k�sz�teni. Tudtam, hogy mindenki im�dja a bund�s kenyeret, ez�rt neki is l�ttam az elk�sz�t�s�nek.  Felvertem a toj�sokat, felraktam a t�zhelyre az olajat �s v�rtam, hogy felforr�sodjon. A kenyereket belem�rtogattam a toj�sba �s sz�p egyes�vel kis�t�gettem �ket. F�ztem te�t �s megcsin�ltam Kriszti�n �zl�se szerint. T�lt�ttem egy b�gr�be, egy t�ny�rra pedig raktam p�r kenyeret �s egy t�lc�n bevittem a szob�ba. Amint be�rtem az ajt�n, meg�rezte az illatot �s kinyitotta a szemeit. - Hihetetlen vagy – mondta. Fel�lt �n pedig az �l�be raktam a t�lc�t. – Gyere, fek�dj vissza mell�m – paskolta meg a helyet maga mellett. Mivel �gyis f�radt voltam, beleb�jtam az �gyba. – Ez isteni, te m�g ezt is jobban csin�lod, mint m�sok – �radozott. – Te nem eszel? – ny�jtotta fel�m egy szeletet. - Nem, k�szi – mosolyogtam. Pillanatok alatt befalta az �sszeset. - Hova szeretn�l ma menni? – �rdekl�d�tt. - Legsz�vesebben elmenn�k v�s�rolni, de akkor m�g csak hozz�d sem �rhetek, h�tha �szreveszi alaki – fintorogtam. Kriszti�n r�m n�zett a f�radt, k�k szemeivel. L�ttam rajta, hogy mennyire b�ntja a helyzet. – Picit az�rt beugorhatn�nk �s, ha szeretn�l, ut�na �tmehetn�nk hozz�nk DVD-t n�zni. - Ez egy j� �tlet, vehetn�nk ki valami r�gebbi filmet. - Benne vagyok, de el�tte mindenk�pp haza kell mennem. M�gsem mehetek a te ruh�dba nyilv�nos helyre. - Mi�rt nem? Szerintem �gy is eszm�letlen�l j�l n�zel ki – adott egy puszit az arcomra. - A megsz�llott rajong�id, pedig �szre sem venn�k, hogy a te kedvenc p�l�dban vagyok – viccel�dtem vele. - Nem h�t. - De. - Nem – nem sz�ltam vissza. - Okos enged, szam�r szenved – �lt�ttem ki r� a nyelvem. - Szam�r? Ez m�g visszakapod – sz�lt �s elkezdte csikizni a hasam. Csapkodtam, rugdal�ztam, kap�l�ztam �s sikongattam. Nem sok�ra ny�lt az ajt�. Tomika nyitott be, szinte m�g aludt. - B�rmit is csin�ltok, nem lehetne csendesebben, hajnali 10 van, valaki m�g aludni szeretne – mondta csukott szemmel. amikor megl�tott minket, perverz mosolyra h�z�dott a sz�ja.  – �, nem is zavarok – be kell, vallanom, t�nyleg el�g f�lre �rthet� p�zban voltunk. Kriszti�n rajtam fek�dt �n pedig alatta kipirulva, pihegtem. K�v�lr�l n�zve �n is rosszra gondoltam volna. - A konyh�ba van bund�s keny�r, sz�lj Zit�nak is – kiab�ltam ut�na. - Ok�, k�szi – ki�ltott vissza Tomika. Fel akartam kelni, hogy elk�sz�ljek �s fel�lt�zzek. �m Kriszti�n visszah�zott. - El kell kezden�nk k�sz�lni, ha valahova menni akarunk – csak m�lyen a szemembe n�zett �s m�r nem is akartam annyira elindulni. V�g�l azt�n egy-k�t, cs�k ut�n elindultam felvettem a tegnap esti buli szerk�mat, kif�s�ltem a hajam �s megmostam az arcom, hogy ne n�zzek ki �gy, mint egy m�mia. Nem sokkal k�s�bb, Kriszti�n is elk�sz�lt. Elk�sz�nt�nk Zit��kt�l, akik �ppen elfogyasztott�k a megmaradt reggelit �s a kocsiba sz�llva p�r perc m�lva le is parkoltunk a lak�s el�tt.

25. fejezet		2011.06.20. 15:02
Fesz�lten v�rtam, hogy a kocsi meg�lljon Kriszti�nn�k h�za el�tt. Amikor v�g�l meg�rkezt�nk elk�sz�ntem �kost�l �s remeg� l�bakkal indultam el felfele a l�pcs�k�n. Amikor a lak�s el� �rtem, a l�bam f�ldbe gy�kerezett. A k�rd�sek, mint a vill�mok cik�ztak a fejemben. Vajon megbocs�jt? Sz�ba �ll m�g egy�ltal�n velem? K�ts�gek k�zt verg�dtem, egyszer�en nem volt el�g b�tors�gom. Legsz�vesebben elszaladtam volna a probl�m�k el�l, de tudtam, hogy az nem lenne igazi megold�s. V�g�l t�z perc �lldog�l�s ut�n er�t vettem magamon. Mivel tudtam, hogy Zita m�g itt van, nem cs�ngettem be. Csak felh�vtam Zit�t. - Szia! Itt vagyok Tomik��k lak�sa el�tt, kij�ssz el�m? - Persze – felelte Zita, nem kis meglepetts�ggel a hangj�ban. Pillanatokon bel�l ny�lott az ajt�, bentr�l zongora hangja hallatszott. - Szia! H�t te? – k�rdezte Tomi. - Kriszti�nhoz j�ttem, itthon van? - Hogy ne lenne, nem hallod? – mutatott befele Tomika, gondolom a zongorasz�ra utalva. Sejthettem volna, hogy Kriszti�n j�tszik. – Menj csak be! – el is indultam a szoba fel�, miel�tt inamba sz�llt volna a b�tors�gom. Kopogtam, de nem �rkezett v�lasz, gondoltam, hogy nem hallja. Ez�rt benyitottam. Az ujjai f�rg�n j�rtak a zongora billenty�in. Annyira koncentr�lt, hogy �szre se vette, hogy meg�rkeztem. T�relmesen v�rtam. �lvezettel hallgattam, ahogy j�tszott, egyszer�en mes�s volt. Libab�r�s lettem, amikor �nekelni is elkezdett. Valamit mondhatn�l, valamit sz�lhatn�l m�g Oly r�g, v�rok r�d. A sz�ved itt maradt, p�r r�szed velem van m�g, Bennem �l. Akkor is v�rok, ha nincsenek, mi�rtek Hisz, tudod, b�rmit megtenn�k �rted. Nem sz�m�t, csak amit �rzek, Hisz minden te volt�l. Hol vagy m�r? M�gis merr�l sz�lsz? Merre j�rsz? �n maradok m�g Hol vagy m�r? Elf�jt a sz�l �n m�gis kereslek, �s csak neked mondhatom, hogy szeretlek, Tudod, hogy szeretlek.. Mondd, hogy tudod, hogy szeretlek, Mondd, hogy tudod, hogy szeretlek, Szeretlek.   Amikor abbahagyta a dalt, halkan tapsolni kezdtem. Valahogy tudtam, �reztem, hogy ez most nekem sz�lt. �rdekl�dve n�zett h�tra, hogy vajon ki lehetett az. Amikor megpillantott rengeteg �rzelmet tudtam leolvasni az arc�r�l. Lehet, hogy csak bek�pzeltem, de mintha egy kis �r�m is bujk�lt volna a szem�ben. - Na, mi van, �kos megint kicseszett veled? – k�rdezte mar� g�nnyal a hangj�ba. Szavai t�rk�nt f�r�dtak sz�vembe. - Kriszti�n, k�rlek, hadd magyar�zzam meg. - Mit? Azt, hogy belehazudt�l a pof�mba vagy azt, hogy megcsalt�l az exeddel? - Ne l�gy ilyen, nem �rtheted, hogy mi volt ez az eg�sz! - H�t, akkor t�nyleg mond el l�gy sz�ves. - Aznap, amikor szak�tottam veled, �kos elj�tt hozz�nk. Azt mondta, hogy, ha nem akarom, hogy bajod essen, akkor szak�tsak veled �s legyek ink�bb vele. �n pedig mivel nem akartam, hogy miattam b�rmi t�rt�njen veled, ez�rt megtettem, amit k�rt. Nem volt olyan egyszer�en, mint ahogy te azt l�ttad. Azt�n ma este, amikor elmentem �kossal egy buliba, rettent�en �reztem magam. �kos term�szetesen hazak�s�rt. Amikor pedig nem mentem bele abba, amit szeretett volna, r�j�tt, hogy �n m�r egy�ltal�n nem az vagyok, aki r�gen voltam �s m�r soha nem is v�lok olyann�. �gy m�r term�szetesen nem is akartam t�lem semmit. Most pedig itt vagyok �s mindent rettenetesen b�nok, illetve nem, nem b�nom, mert �gy megv�dhettelek �s nekem ez a legfontosabb. Persze meg�rtem, ha haragszol r�m, ford�tott esetben �ni…- nem tudtam befejni a mondatot, mert Kriszti�n hirtelen odas�t�lt hozz�m �s megcs�kolt. - Nem haragszom r�d, hogy is haragudhatn�k? Tudod mit? �n pedig v�llaltam volna, b�rmi is t�rt�nj�k, csak, hogy veled lehessek. - Tudom, �pp ez�rt nem mondtam el. Mert � viszont nem v�llaln�m azt, hogy miattam bajod essen – �jabb cs�k k�vetkezett, majd �jabb �s �jabb. - Igaz az a mond�s, hogy vita ut�n �des a b�k�l�s – nevetett hangosan Kriszti�n. Zit��k is meghallhatt�k a szob�b�l kisz�r�d� j�kedv hangjait, ugyanis p�r perc m�lva bekopogtak. - �jra rendbe van minden? – �rdekl�d�tt a h�gom. �n csak boldogan b�logattam v�lasz helyett. – Akkor mi nem is zavarunk – kacsintott r�m. - Csak okosan �s halkan. Kriszti�n az �gy meg, ha lehet, maradjon egybe – mondta r�h�gve Tomika, mik�zben a testv�rem szem forgatva h�zta maga ut�n. Kriszti�n v�laszul ut�na dobott egy kisp�rn�t. Ilyenkor nem azt �rzem, hogy k�t �rett f�rfir�l van sz�, sokkal ink�bb azt, hogy k�t kisiskol�sr�l. - Itt alszol velem? – k�rdezte Kriszti�n boci szemekkel. - Nem hoztam magammal ruh�t. - Adok k�lcs�n – a szekr�nyhez l�pett �s el�vett egy p�l�t valamint egy r�vidgaty�t. - Rendben, akkor el is megyek f�rdeni. - Siess vissza – k�rte �s apr� cs�kot lehelt az ajkamra. Bez�rk�ztam a f�rd�be. Be�lltam a tus al�, �s am�g a v�z a b�r�met simogatta, elgondolkoztam a mai napomon. Annyi minden t�rt�nt, hihetetlen, egy brazil szappanoper�ba beillene. Kerestem egy tiszta t�r�lk�z�t, felvettem Kriszti�n ruh�it �s neki l�ttam, hogy el�kotorjak valahonnan egy f�s�t, v�g�l siker�lt felfedeznem egyet, a hajzsel�k k�zt. Furcsa volt m�g ez a sok f�rfi dolog a f�rd�ben. Mikor sikeresen kibogoztam a hajamat, visszatettem a f�s�t oda ahol tal�ltam. Amikor vissza�rtem Kriszhez, szok�s szerint a g�p el�tt �lt. Teljesen bele volt m�lyedve a munk�ba, gondoltam, hogy vagy retus�l, vagy pedig a rajong�inak v�laszol. Odas�t�ltam a h�ta m�g�, megp�rd�lt a sz�kkel. V�gig n�zett rajtam. - Neked jobban �ll, mint nekem – b�kolt kedvesen. – Megyek �n is f�rdeni, azt�n mihez lenne kedved? Filmezz�nk vagy f�radt vagy? - Igaz�b�l, ha nem lenne gond, �n ink�bb aludn�k. - Ok�, mindj�rt j�v�k, addig b�jj csak bele az �gyba – mondta �s elsietett f�rdeni. T�nyleg nem kellett neki sok id� �s m�r be is b�jt mell�m. – L�tom az�rt m�r befoglaltad az �n helyemet az �gyban, �gy az els� alkalommal. - Jaj, bocs�nat, helyet cser�lhet�nk – aj�nlottam fel. - Csak vicceltem, �r�l�k, hogy itt vagy �s az legyen a legnagyobb bajunk, hogy melyik oldalon ki alszik – puszilt bele a hajamba. Egym�st �lelve aludtunk el r�vid id�n bel�l.

24. fejezet		2011.06.20. 15:00
- Kriszti�n, te meg mit keresel itt? – k�rdeztem megr�k�ny�dve. - Nem b�rom n�lk�led, k�rlek, pr�b�ljuk meg megint. Megpr�b�lok t�bb id�t r�d sz�nni, k�rlek. - Megk�rtelek, hogy ne keress – tereltem el a sz�t. - Tudom, pr�b�ltam is betartani, de amikor megl�ttalak ma, egyszer�en nem b�rtam tov�bb, musz�j volt idej�nn�m, hogy l�ssalak. Tudom, hogy te is ugyan�gy �rzel, csak nem �rtem, hogy mi�rt tagadod le, hogy mire j� ez az eg�sz. - Hidd el, hogy jobb, ha nem tudod. Menj el k�rlek, ezzel csak m�g rosszabb� teszed a helyzetet. - De milyen helyzetet? Legal�bb magyar�zd meg, ennyit az�rt meg�rdemeln�k, szerintem. - M�r elmondtam. - Akkor most mond el az igazat – fogta k�t keze k�z� az arcomat �s k�nyszer�tett, hogy a szem�be n�zzek. - M�r elmondtam az igazat, nem tudom, m�g mit v�rsz t�lem – hazudtam bele a szem�be. Hihetetlen �nkontroll kellett, hogy ne t�laljak ki neki �s �leljem meg, �gy, hogy azt�n soha senki ne tudjon elszak�tani t�le. - Ha m�r nem mondod el az igazi probl�m�t, akkor csak annyit, hogy n�zz bele a szemembe �s �gy mond, hogy menjek el. Azt�n meg�g�rem, hogy elmegyek, b�rmilyen neh�z lesz, vissza sem n�zek, �s t�bb� nem kereslek meg – nem b�rtam tov�bb, enn�l a pontn�l, z�porozni kezdtek a k�nnyeim. Nem ment, egyszer�en nem b�rtam kimondani. - H�t ti mit csin�ltok itt? – nem hittem volna, hogy valaha �r�lni fogok �kosnak, de most �gy volt. Legal�bb nem kellett sem elk�ldenem, sem elmondanom az igazs�got Kriszti�nnak. Egy pillanat alatt sz�trebbent�nk. Kriszti�n csak most n�zett meg engem alaposan, l�tta, hogy �n �s �kos is bulihoz vagyunk fel�lt�zve �s egyb�l el kezdett kombin�lni. - Te komolyan visszament�l hozz�, mindazok ut�n, amit veled tett? – k�rdezte, mik�zben gy�l�lett�l �s d�ht�l izz� szemekkel b�multa �kost. -  Sajn�lom �csi, ez a csaj nem a te szintednek val� – v�laszolt teljesen nyugodt hangon �kos. - Ha te t�nyleg erre v�gysz – n�zett r�m vill�ml� szemekkel Kriszti�n. Megr�m�ltem att�l, hogy meggy�l�lt. Hisz, ahogy � l�tta a dolgokat, teljesen jogos volt a haragja. Annyit l�tott a t�rt�ntekb�l, hogy egy hamis indokkal kidobtam, hogy azt�n �jra a volt pasimmal legyek. De gy�l�lj�n csak, ha �gy t�vol maradt t�lem �s velem egy�tt �kos bossz�j�t�l is, akkor �m legyen. Vetett m�g r�nk egy megvet� pillant�st majd elviharzott. - Az�rt van kitart�s a kissr�cban, ezt becs�l�m benne – n�zett Kriszti�n ut�n nevetve �kos is. Majd miut�n v�gig m�rt, elismer�en f�ttyintett. - M�g mindig olyan d�g�s vagy, mint amilyen volt�l. - K�sz�n�m, azt hiszem – feleltem, mik�zben �pp a fekete magas sark�mat h�ztam fel. Felkaptam a barna kis retik�l�met �s m�r indultunk is. �kos aut�k ir�nti szenved�lye mit sem v�ltozott az �vek sor�n. Ism�t egy fekete sportkocsiba sz�lltunk be. �kos feleannyira sem volt udvarias, mint Kriszti�n, viszont ann�l gyorsabban �s balesetvesz�lyesebben vezetett. Szinte belef�r�dtam a b�r�l�sbe a hatalmas sebess�g miatt. Nem vagyok t�l h�v� ember, de most im�dkoz�sra adtam a fejem, hogy t�l�ljem ezt az utat. V�g�l hatalmas ker�kcsikorg�s k�zepette �lltunk meg egy sz�rakoz�hely el�tt. �kos egyb�l a pult fel� vette az ir�nyt �s a v�lem�nyemet ki sem k�rve siker�lt egy olyan italt v�lasztani a r�szemre, amit ki nem �llhatok. Eszembe jutott, hogy Kriszti�n milyen pontosan ismeri az �zl�semet ilyen r�vid ismerets�g ut�n is. Nem tudtam meg�llni, hogy �ssze ne hasonl�tgassam a k�t fi�t. R� kellett j�nn�m, hogy �g �s f�ld a k�t sr�c. Senkit nem ismertem �kos bar�tai k�z�l, �gy el�g fesz�lyezve �reztem magam. Arr�l nem is besz�lve, hogy a legjobb j�indulattal sem nevezhetem okosnak azokat a cic�kat, akik a t�bbi sr�cot k�s�rt�k. Elrettentett, hogy �n is �pp olyan kieg�sz�t� vagyok �kosnak, mint ezek a l�nyok a t�bbieknek. Nem olyanok voltunk, mint egy t�rs a szem�kben, hanem, mint a l�nyoknak egy t�ska vagy a cip�, az volt a l�nyeg, hogy j�l mutassunk. Rosszul voltam magamt�l, hogy belementem ilyen helyzetbe, de az vigasztalt, hogy j� �gy �rdek�ben teszem. V�g�l hossz� �r�k szenved�se ut�n v�g�l elindultunk hazafel�. �kos term�szetesen felk�s�rt, az ajt� el�tt megcs�kolt. Sz�momra is hihetetlen, de visszacs�koltam �s csak arra eszm�ltem fel, hogy m�r a szob�m k�zep�n �llok, �kos ajkai pedig a nyakamon kalandoznak. - H�, azt hiszem m�ra el�g lesz – toltam el magamt�l. - Rendben – egyezett bele, a legnagyobb meglepetts�gemre, azt hittem er�szakosabb lesz. – Tudod, �r�l�k, hogy �jra kezdt�k, ha ilyen k�r�lm�nyek k�zt is. B�rmilyen hihetetlen�l is hangzik az �n sz�mb�l, de szeretlek t�ged. Ez�rt teszek mindent, ez�rt kellett ilyen eszk�z�kh�z folyamodnom - alig jutottam sz�hoz, a rosszfi� �pp most vallott szerelmet nekem. - Sajn�lom, de ezt �n nem tudom viszonyozni. T�l sok minden t�rt�nt r�gen. De k�rlek, ha t�nyleg szeretsz, akkor hadd menjek vissza Kriszti�nhoz – n�ztem r� olyan k�ny�rg� szemekkel, amilyenekkel csak tudtam. - Tudod mit? Legyen, menj vissza hozz� – v�laszolta. Egyik megh�kkents�gb�l estem a m�sikba. - Ezt most komolyan mondod? – k�rdeztem hitetlenkedve �m ezzel egy�tt rem�nykedve is. - Igen. M�r l�tom, hogy te t�nyleg nem a r�gi Dorka vagy, nem az akibe szerelmes voltam, akibe azt hittem, hogy most is az vagyok. L�gy vele boldog, b�k�n hagylak titeket. - �risten! K�sz�n�m! – ugrottam a nyak�ba boldogan. – Figyelj, nem akarom t�l fesz�teni a h�rt, de nem lenn�l olyan rendes �s dobn�l �t Kriszti�nn�khoz. - A r�gi sz�p id�k eml�ke miatt �t – kacsintott r�m. Izgatottan kaptam magamra a boler�mat.

23. fejezet		2011.06.20. 15:00
Haza�rve ideges r�gtam le a cip�imet. Szinte potyogtak a k�nnyeim a tehetetlen d�ht�l. Sosem szerettem, ha valaki ir�ny�t �s most pontosan ez volt a helyzet. Nem lehetett saj�t akaratom, nem lehettem azzal, akivel lenni akartam, akit szerettem. V�g�l siker�lt �tvennem az ir�ny�t�st, hogy ne kapjak hiszti rohamot. �gy �t�ltem meg, hogy egy levendul�s forr� f�rd�, sokat tehet az idegeim �rdekeiben. A biztons�g kedv��rt f�ztem magamnak m�g egy kamillate�t is, h�tha a f�rd� nem v�lik be.  Nagyon j�l esett a meleg v�z �rint�se, a h�v�s reggeli leveg� ut�n. Teljesen ellazultam a k�dban �lve. Arra figyeltem csak fel, hogy m�r kezd kih�lni a v�z, ez�rt k�nytelen-kelletlen kikeltem a k�db�l. Megt�r�lk�ztem �s felvettem egy k�nyelmes, otthoni ruh�t, azt�n r�j�ttem, hogy v�s�rolni kellene mennem. Felvettem h�t ink�bb egy farmert �s egy p�l�t. Felkaptam a b�rkab�tomat, a t�sk�mat �s egy k�nyelmes cip�t. Elvezettem az egyik k�zeli szupermarkethez. Hossz� ideig n�zel�dtem. R��rtem �s v�s�rl�s k�zben legal�bb nem j�r annyit az agyam, mint otthon �lve. V�g�l, amikor m�r nem h�zhattam tov�bb a dolgot, telepakolt bev�s�rl�kocsival be�lltam a sorba. Unottan pakoltam be a v�s�rolt dolgokat a t�sk�kba �s fizettem ki �ket.  Kifele menet, h�tra pillantottam, m�r nem tudom, mi�rt, tal�n meg�rz�s volt. Azt hittem, hogy hallucin�lok, hogy csak annyira l�tni akarom �t, hogy oda k�pzelem.  Ellen�rz�sk�ppen megint h�tra tekintettem, � is ugyanolyan hal�lra v�lt arccal n�zett r�m, mint amilyennel val�sz�n�leg �n r�. M�sodperceket alatt hatalmas gomb�c keletkezett a torkomban. Csak �lltunk �s n�zt�k egym�st, mintha szellemet l�tn�nk. Tudtam, hogy musz�j lesz most megszak�tanom a szemkontaktust, ha nem akarom, hogy m�g m�lyebb sebeket okozzak magamnak �s neki is. Minden �rzelmet, ami benne volt, pr�b�ltam beles�r�teni egy bocs�natk�r� tekintetbe. Elkaptam a szemem az �v�r�l �s rohaml�ptekkel igyekeztem az aut�hoz. Bedob�ltam az aut�ba a t�sk�kat �s bepattant a vezet��l�sbe. Remeg� kezekkel kitolattam �s indultam el hazafele. Egyre csak Kriszti�n arc�t l�ttam a szemem el�tt. Nem kellett sok ahhoz, hogy visszaforduljak �s odarohanjak hozz� bocs�natot k�rni. Az az egy gondolat vigasztalt, hogy jobb neki, ha semmi k�ze nem lesz hozz�m. - Van itthon valaki? – ki�ltottam be a lak�sba, amikor haza�rtem. - Aha – ki�ltott ki Zita a szob�j�b�l. Elrendeztem a dolgokat, amiket vettem �s nekil�ttam az eb�d elk�sz�t�s�hez. - Hogy-hogy ilyen kor�n haza�rt�l? – �rdekl�dtem, amikor Zita kij�tt hozz�m a konyh�ba seg�teni. - Nem volt benn a matek tan�rom �s elmaradt az utols� k�t �r�m. �s te? - Semmi kedvem nem volt ma bemenni, valahogy nincs se kedvem, se energi�m a sok nyavalyg�st hallgatni – magyar�ztam. Felcs�koztam a h�st �s beledobtam a forr� olajba.  Felraktam a z�lds�get is p�rol�dni, majd le�ltem a h�gommal szembeni sz�kre. – Tomi merre van? – furcsa volt, hogy hetek �ta el�sz�r nem n�lunk tany�zik. - Otthon maradt, lelki seg�lyt ny�jt Kriszti�nnak, sz�ks�ge van r� – sand�tott r�m, f�lt� szemekkel a testv�rem. A sz�vem szok�s szerint �sszer�ndult az � nev�nek hallat�ra. F�jt, hogy el kellet hagynom, f�jt, hogy f�jdalmat kellett okoznom neki. - Arra k�rlek, hogy, ha Tam�s el is �t�l, mert a legjobb bar�tj�r�l van sz�, legal�bb te �llj mellettem. - H�, �n veled vagyok, csak nem �rtem, mi volt ez a hirtelen v�lt�s – sim�totta meg a v�llam, kedveskedve. N�m�n fel�lltam �s ink�bb tov�bb f�z�csk�ztem. Csendben megeb�delt�nk, szok�s szerint a d�lut�n k�zep�n. Elvonultam a szob�mba. Zita sz�lt, hogy elmegy Tomi�khoz. Amikor hallottam, hogy z�r�dik a bej�rati ajt�, m�r t�rcs�ztam is Peti sz�m�t. - Szia! – sz�lt bele meglepetten. - Szia! Rem�lem nem zavarlak, csak annyira szeretn�k besz�lgetni valakivel, viszont a tes�m kicsit elfogult, a bar�tja, Kriszti�n legjobb haverja �s nem hiszem, hogy teljesen meg�rtene. Persze, ha nincs r�m id�d, azt teljesen meg�rtem. - Ne viccelj m�r, persze, hogy van id�m, mond csak, hogy mi t�rt�nt – elmes�ltem neki mindent, hogy mit �reztem, amikor megl�ttam, hogy milyen bels� csata zajlik most a sz�vem �s az eszem k�z�tt. Felemel� �rz�s volt, hogy milyen sz�vesen meghallgat engem �s ad tan�csokat nekem. - K�sz�n�m. Azt hiszem, hogy t�nyleg egy igaz bar�tra leltem benned. Rem�lem, tudod, hogy te is b�rmikor h�vhatsz engem. - Ez teljesen k�lcs�n�s, �r�l�k, hogy bel�d futottam – nevetett bele a telefonba �s v�gre nekem is igazi mosolyra h�z�dott a sz�m. Viszont amint az �r�ra pillantottam ez le is hervadt. - Mennem kell, k�sz�lni, tudod, este �kossal kell mennem. - Ha b�rmi olyannal pr�b�lkozik, amit te nem akarsz, h�vj �s �n ott termek, hogy sz�tverjem – aj�nlotta fel. - Kedves vagy, k�sz�n�k mindent. Szia! - Vigy�zz magadra! Szia! – b�cs�ztunk el egym�st�l. Kivasaltam a hajam, felkaptam egy feh�r eg�sz szokny�t, barna kieg�sz�t�kkel, nat�r sminket dobtam fel. Meg sem lep�dtem, hogy �kos nem �rkezett id�ben. Mikor m�r kezdtem rem�nykedni, hogy m�g sem megy�nk sehova, megsz�lalt a cseng�. Azonban az ajt�ban nem �kos �llt.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk